Volt egy komoly indokunk arra, hogy megvártuk a játékteszttel az elmúlt év végét, és csak a januári szezonban foglalkozunk a Kinectes Rabbids-játékkal. Ha elolvassátok a cikket, mindenre fény derül.
A Raving Rabbids Kinectes epizódját szinte tűkön ülve vártam, és Shifty a megmondhatója, mennyit nyaggattam, hogy beszerezzük a tesztpéldányt még múlt novemberben. Az előzetes videók mókásnak és ígéretesnek tűntek, ezek az őrült nyulak pedig mindig is a kedvenc karaktereim közé tartoztak, bár a Raymanes epizódokon túl nem játszottam velük, hiszen a legtöbb játék, ami érdekelt volna, Wii-re jelent meg. Erre jön a hír, hogy hamarosan megjelenik a Kinectes verzió, ráadásul mi magunk püfölhetjük a nyulakat egy partyjátékban, különböző vicces és őrült dolgokat művelve. Csoda, hogy ennyire vártam a megjelenést?
Aztán amikor megkaptuk, és betöltöttem, sorban jöttek az éppen aktuális hidegzuhanyok. Elsőként a menüvel szembesül az ember, ami nagyjából használhatatlan, mert nem igazán lehet rendezni igény szerint, nehézkes benne mozogni, ráadásul, mivel az Alive and Kicking nem egy játék, hanem sok kicsi játék együttese, egy méretes listából kell kiválasztanunk a nekünk tetsző elemet. Tegyük fel, hogy ezen felülemelkedtünk, ekkor jön a töltőképernyő. Ez az elején még aranyos, de amikor az ember a 20. játékot tölti be, kezd kicsit már idegesítő lenni, hogy sokszor szó szerint több időt töltünk a töltőképernyőt bámulva, mint az utána következő minijátékkal. Vannak ugyanis annyira ultrarövid játékok is a produktumban, amik 1 perc alatt teljesíthetők. Meg persze olyanok is, amikkel lehetne tovább játszani, de az ember ugyanennyi idő után inkább kilép belőle, mert vagy játszhatatlan gagyiról van szó vagy az irányítással akadnak nehézségek.
A több tucat minijátékból jó, ha összességében 2-3 játszható, vagy érdemes újra betölteni, esetleg társaságban betölteni (pl. a Lemmings-utánzat, a fürdőkádas árnyjáték, illetve amikor a nyulak fejére kell lépkednünk/ugrálnunk). Vannak benne érdekes, innovatív kezdeményezések is, például ilyen a léggitár vagy a Rabbids-elkapkodós és -lerázós rész, vagy éppen a Godzillás epizód, ám a legtöbb ilyen játék vagy nincs rendesen kidolgozva, vagy egyszerűen csak pocsék az irányítása. Mindezeken felül a több játékos követésével és a játéktér kihasználásával is komoly bajok vannak. Miközben a legtöbb Kinectes játék tiszteletben tartja azt, hogy pofátlanul sok helyre van szükség, és a képernyő sarkát, vagy bizonyos pontokat nem használja ki, feltételezvén, hogy egyeseknél limitált a szabad hely, az Alive and Kicking erre magasról tesz. Ehhez társul az, hogy sokszor nem jól ismeri fel a mozdulatainkat, és hiába teszünk meg mindent, hogy például a Godzillás részben elkapjuk a felénk dobált járműveket, a program egyszerűen nem veszi be a mozdulatot, még ha a képernyőn úgy is látszik, hogy jó helyre mozdultunk. (Ugyanígy a Ball of Fire is emiatt játszhatatlan.)
Maguk a minijátékok egyébként általában nem sok kihívást rejtenek, és akár egyedül, akár társaságban nézzük végig őket (melléjük van mindig írva, hogy hányan lehet az adott játékot játszani), nem valószínű, hogy bármelyiket újból is elővennénk. Így az újrajátszási faktor igencsak pici lesz, amit tetéz, hogy értelmes achievementek sem gyűjthetők be. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szórakoztatónak kikiáltott játék több órás tesztelése során jó, ha 3x sikerült megnevettetnie a játéknak, láthatjuk, hogy itt bizony komolyan elhibáztak valamit a fejlesztők.
Alapjában véve pedig nem lenne ördögtől való gondolat egy Kinectes Rabbids-játék, azonban sokkal jobban jártunk volna 3-4 jól kidolgozott, változatos és hosszú ideig a képernyő elé szögező játékkal, mint az ezerszámra ránk ömlesztett gagyival. A Ubisoft valószínűleg megtanulta a leckét, és legközelebb bízhatunk benne, hogy nem fogja lejáratni ilyen csúfos módon a Rabbids franchise-t, ám sajnos mi, játékosok jártunk megint a legrosszabbul. Mi annyit tehetünk az ügy érdekében, hogy megvártuk a januári uborkaszezon kezdetét, így nem fontosabb címektől vesszük el a helyet és az időt, és elmondjuk, messzire kerüljétek el ezt a játékot, és hacsak nem akartok csúnyán felsülni a haveroknál (és megutáltatni velük a Kinectet), ne ezzel a partyjátékkal csábítsátok át a társaságot egy könnyed esti szórakozásra.
Értékelés: 2/10
A World of Warships: Legends az év legcsodálatosabb időszakát ünnepli a Winter Fleet visszatérésével, három…
A Worshippers of Cthulhu a városépítést keresztezi a Lovecrafti mitológiával egy baljós, de rendkívül ígéretes…
Jön a Steel Hunters – egy ingyenesen játszható, mecha hősöket felvonultató lövöldözős játék, amely egyedülálló…
A Temporal Purge: Z egy leegyszerűsített CoD: Zombies játékmód, annak előnyeivel és az egyszerűségéből adódó…
A Dimensionals egy rendkívül stílusos és nagyon ígéretes roguelike deckbuilder, mely novemberben indult útjára Korai…
Az Arcanum inspirálta New Arc Line egy ígéretes CRPG, azonban egyelőre a kiforratlanabb Early Access…