The Adventures of Tintin – Játékteszt

Nagyszüleink gyermekkorának egyik legnépszerűbb képregényhőse, Tintin újra visszatért a mozikba és a trendnek megfelelően monitorunkra és a TV-nk képernyőjére is. Vajon a 82 éves legendás hős maradandót alkotott mindkét médiumon? A kérdés egyik részére már tudjuk a választ, a másik felére pedig cikkünkből tudhatjátok meg.

Gondolom sokan még nem is hallottatok Tintin-ről egészen addig, míg Steven Spielberg és Peter Jackson be nem jelentette, hogy készül egy 3D-s animációs film a 82 éves figuráról. Bizony, az „ifjú” riporter először 1929 januárjában debütált a Le Petit Vingtième-ben, mely a Le XXe Siècle című belga újság gyermekmelléklete volt. A figurát a belga Georges Rémi alkotta meg, aki Hergé művésznéven ténykedett. Tintin kalandja óriási siker lett, ezt mi sem jelzi jobban, hogy a havonta megjelenő részeket összegyűjtve is kiadták összesen huszonnégy albumban, melyeket több mint ötven nyelvre fordítottak le, és a mai napig több mint kétszázmillió példány vásároltak meg. Mindemellett mozi és tévéfilmek, rajzfilmek, rádiójátékok és színházi előadások is készültek Hergé munkájából, melyekből idehaza és eljutott néhány darab. Spielberg is nagy rajongója volt Tintin kalandjainak, és régi álma volt, egy filmváltozat elkészítése. Ehhez a tervéhez az Indiana Jones és a végzet temploma készítése közben került a legközelebb 1983-ban, amikor is már készült egy hivatalos találkozóra Hergével, de sajnos a művész a találkozót már nem érhette meg. Bár özvegye áldását adta a filmre, de Spielberg nem volt elégedett a forgatókönyvvel, így inkább passzolta a projektet. 2001-ben újra felmerült a belga hős megfilmesítésének lehetősége, immáron animációs filmként, és tíz évvel később került a moziba a Tintin kalandjai, valamint cikkünk alanya, a The Adventures of Tintin is. Shifty írása a filmről már olvasható egy ideje, így rajtam a sort, hogy bemutassam, miként sikerült a film játékadaptációja.

A film és ez által a játék története is három képregényből tevődik össze, mégpedig Az unikornis titkából (1943), a Vörös Rackham kincséből (1944), és Az aranyollós rákból (1941), mely egy belgiumi bolhapiacon veszi kezdetét. Tintin figyelmét hűséges kutyája, Snowy (eredeti nevén Milou) hívja fel egy értéktelennek tűnő hajómodellre, ám hirtelen feltűnik egy újabb érdeklődő, aki meglehetősen erőszakosan próbálja megszerezni magának a modellt. Hősünk azonban tántoríthatatlan, így az idegen dühödten hagyja el a helyszínt. Ezek után Tintin szeretne többet megtudni a hajóról, ezért az árus elviszi egy barátjához, aki elmeséli neki az Unikornis történetét, miszerint azt anno egy kalóztámadás alatt cserbenhagyta a kapitánya, és a kincseivel együtt örökre elveszett, ezért a kapitányt és leszármazottait átokkal sújtották. A hajó alaposabb vizsgálata közben egy titkos reteszből egy rejtélyes üzenet kerül elő, ám nem sokkal ezután újra előkerül az agresszív úriember néhány ismerősével, és erőszakkal elveszik a modellt. Persze ezt hősünk sem hagyhatja annyiban, és kezdetét veszi egy kontinenst átölelő kaland, melyben új szövetségesekkel, régi legendákkal és rengeteg rosszarcúval fogunk találkozni.

Maga a játék három részből áll: 3D mászkálós, oldalnézetes platformer és különféle járműves/kardozós részekből. A 3D-s részek a játék kalandjáték mivoltát hivatott erősíteni, ugyanis ilyenkor derítünk fel helyszíneket, beszélgetünk, és nyomokat keresünk. Ezekben a részekben felváltva fogjuk irányítani Tintint és Snowy-t is. A kis fehér fox terrier fejlett szaglását felhasználva kell nyomokra bukkannunk, míg gazdájával emberekkel tárgyalni információszerzés céljából, és ha úgy hozza a helyzet, akkor verekednünk. Bizony, a tizenhét éves riporterfiúnak meglehetősen kemény öklei vannak, amiket ráadásul kiválóan használ, mindegy mekkora ellenfélről legyen is szó.

Az oldalnézetes platformrészek teszik ki a program nagy részét, és itt érződik igazán, hogy az Ubisoft termékéről van szó, ugyanis Tintin mozgáskultúrája nagyon emlékeztet egy bizonyos perzsa hercegére. Ebből gondolom már kitalálható, hogy itt leginkább falról-falra ugrálunk, létrákon mászunk, és ellenfeleket fogunk ártalmatlanná tenni. Ehhez nem csak harci tudásunkat használhatjuk, hanem környezetünket is. Például belebújhatunk egy hordóba, és odalopakodva az egyik rosszarcú mögé egy jól irányzott hordófedő csapással ártalmatlaníthatjuk az illetőt, vagy dobhatunk banánt a lábuk elé, hogy azon megcsúszva saját magukat ártalmatlanítsák a falnak csapódva, de ugyanezt megtehetjük vizes, lefagyott talajra segítve őket. Banán mellett dobálhatunk még üveget, strandlabdát (!), fémtálakat, festékesdobozt stb., melyek azon kívül, hogy kiválóan alkalmasak a zavaró ellenfelek kiiktatására, különféle kapcsolók beüzemeléséhez is tökéletesek. A kapcsolók néha elég agyafúrt helyen vannak elhelyezve, ilyenkor kell kihasználnunk a strandlabda rugalmasságát, hogy egy jól megtervezett röppálya végén a célterületre csapódjon be, megnyitva a továbbjutás útját.  Ugyanez vonatkozik az esernyő mögé bújt alakokra, de őket elintézhetjük leszakadó csillárokkal, esetleg homokzsákokkal. Ha sikerül egy háttal álló ellen mögé lopóznunk, akkor egy gombnyomással végezhetünk velük egy Hulk Hogant megszégyenítő mozdulattal.

A tárgyhasználatra és a különféle ötletes hatástalanításra azért is van szükségünk, mert egyes helyszínekről csak akkor juthatunk tovább, ha megfelelő számú bűnözőt teszünk munkaképtelenné, de előfordul olyan szituáció is, hogy egy kulcsra zárt ajtó áll köztünk és a pálya többi része között, és a szükséges fémdarabot magánál tartó illető hősünk felzselézett haja láttára hanyatt homlok menekülni kezd, így nekünk cselhez kell folyamodnunk, hogy megszerezzük a kulcsot. Ha nem találjuk a továbbjutás lehetőségét, akkor keressünk a falon kis szellőzőjáratokat, ahová Snowy-t kell beküldenünk, ilyenkor megint átvesszük partnerünk fölött az irányítást, és a szűk helyeken átjutva vihetjük vissza Tintinnek a talált kulcsokat. Snowy nemcsak nyomolvasáshoz és kulcskereséshez ért, hanem a Disney klasszikus rajzfilmjéből, az Oroszlánkirályból készült játékhoz hasonlóan ugatásával (ott bömböléssel) tehetünk ártalmatlanná különféle rágcsálókat, akik akadályozni próbálják a hűséges állatot. Mind a mászkálós és platformer részeknél eldugott kincseket, pontosabban aranyrákokat is találhatunk, melyekből általában tizenöt darab található egy pályán. Fontosabb jelentőségük nincs, mindössze az extrákat oldhatjuk fel a megtalálásukkal, melyek rövid szereplőleírások, concept artok, átvezető videók, 3D-s modellek stb.-ik. Másik közös vonás, hogy néha csatlakozik hozzánk Haddock kapitány is, aki segítségünkre lesz elérhetetlennek tűnő helyekre való eljutásban, és folyamatosan kommentálja az eseményeket.

A játék harmadik részét képezik a különféle járműves és kardozós részek. Részt veszünk majd viharban való repülésben, oldalkocsis motoros üldözésben, és néhány visszaemlékezésben kardvívásban is. Hogy ne legyenek egysíkúak ezek a részek, folyamatosan változnak majd a feladataink, például a repülővel eleinte csak manőverezni kell, majd később hurrikán elől menekülni, és legvégül ellenséges ágyúkat semlegesíteni. Az oldalkocsinál pedig értelemszerűen vezetni fogjuk a járművet, míg Haddock egy csúzlival intézi el üldözőinket, majd cserélünk. A vívás is hasonlóan változatos, bár sokkal egyszerűbb. Először csak vívni tudunk és védekezni, majd ezek kombinálásával kell egyre erősebb ellenfeleket elintéznünk, valamint bombákat és üvegeket visszavernünk. Az eddig felsoroltak mellett  még tartogat pár meglepetést a program, hisz menekülnünk is kell majd autók vagy épp egy felénk hömpölygő óriási víztömeg elől.

Ha végeznénk a főtörténettel, akkor lehetőségünk van még challenge-ek megoldására, melyek a fent említett repülős-kardos-motoros részeket rejtik, vagy pedig egy barátunkkal, gyermekünkkel közösen coop módban is végigjátszhatjuk a történetet. Ilyenkor már a fősztori után járunk, Haddock kapitány újdonsült otthonában, amikor is a kissé kelekótya nyomozó ikerpáros, Thomson és Thompson (Dupond és Dupont) tevékenysége okán kábult állapotba került Haddock álmában tetszés szerint játszhatjuk végig a pályákat Tintin-el közösen. Online játék tehát nincs, és szerintem nem is baj, hisz igazán nosztalgikus érzés egy billentyűzeten ketten játszani, de gamepadot is támogat a program.

Ha már szóba hoztam az irányítást, akkor sajnos térjünk rá a negatívumokra. A The Adventures of Tintin egy konzoplort, és ezt sajnos érezni is rajta. Billentyűzettel irányítva hőseinket bizony sokszor fogjuk a kedves fejlesztők felmenőit emlegetni, mivel elég nehézkes őket a pályákon átterelgetni, hiszen egér hiányában mindent a klaviatúrával kell megtennünk, ami egy kontrollerrel a karok minimális megmozdításával megtehető. A legfrusztrálóbb részek a járműves jelenetek, főleg a repülősök, de biztos akad olyan is, akinek ez nem okoz majd problémát.

A grafika sem túl kiemelkedő, de tökéletesen megfelel a játékhoz, a karakterek kidolgozása első osztályú, de persze senki se számítson a moziban látott látványorgiára. A megjelenítés terén észrevehető egy érdekes megoldás, hogy a platformer részek sokkal jobban néznek ki, mint a 3D-s mászkálósok. Ezt nem tudom, hogy hozták össze az Ubisoft emberei, mindenesetre tényleg ég és föld a különbség a két rész között. A zenére és a hangokra viszont nem lehet panasz, mivel a film készítőivel együttműködve alkották meg a játékot a fejlesztők, így minden megegyezik az ott hallottakkal, főleg a szinkron sikerült kiemelkedően.

A játék legnagyobb hibája azonban az, hogy tíz éves kor felett túl könnyű. A fejtörők és az ügyességi részek se nyújtanak kihívást az idősebbeknek, de a fiatalok jól ellesznek Tintin kalandjaival. Azonban ettől függetlenül én ajánlom az idősebbeknek is, ugyanis a játék nagyon hangulatosra sikerült! Jómagam az elmúlt évek filmadaptációi után elég szkeptikusan ültem neki a játéknak, és hamar azt vettem észre, hogy alig bírok elszakadni az Unikornis utáni nyomozástól. És hogy miért? A magyarázat abban rejlik, hogy a fejlesztők nagyszerűen adagolták a különféle részeket, a karaktereket is sikerült élettel megtölteni, a párbeszédek fantasztikusak, és a hangulat teljesen magával ragadja az embert. Az egységes történet nem engedi lankadni a figyelmünket üresjáratokkal, ráadásul még a pályák közötti váltást is sikerült ötletesen megoldani ugyanis ilyenkor Snowy-val, Tintinnel, vagy egy járművel fogunk a térképen haladni a célállomás felé, miközben szereplőink folyamatosan kommunikálnak egymással.

Összegezve a dolgokat, a The Adventures of Tintin – The Secret of the Unicorn egy hangulatos, magával ragadó, változatos, ámbár túl könnyű játék lett, mely kicsiknek és nagyoknak is egyaránt képes szórakozást nyújtani, akár közösen is. Hibái ellenére is ajánlom mindenkinek, főleg a Tintin film és képregények rajongóinak, mivel eddig ez a legjobb játékadaptáció a témában, ráadásul a filmes adaptációként is jól teljesít a The Adventures of Tintin.

Értékelés: 7/10