Uncharted 3: Drake’s Deception – Játékteszt

13 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

A Naughty Dog harmadik alkalommal invitált minket egy mesés utazásra, mi pedig Nathan Drake bőrébe bújva örömmel váltottunk jegyet az egész világot behálózó kalandtúrára. Csalódnunk ezúttal se kellett, az Uncharted 3 messze minden idők egyik legjobb és legszórakoztatóbb játéka lett.

Az Uncharted 2. Among Thieves-re a mai napig örömmel emlékezünk vissza, hiszen személyében nem csak a két évvel ezelőtti legjobb PlayStation 3-as, de a generáció egyik legjobb címét köszönhettük, így a Naughty Dognak egy saját maga által hihetetlenül magasra emelt lécet kellett megugrania az Uncharted 3: Drake's Deceptionnel. Sikerült-e? A cikk elején nyugodtan kijelenthetjük, igen! Virtuális kaland ugyanis sose volt még ennyire szórakoztató, ennyire látványos, ennyire magával ragadó, s ennyire interaktív. Nathan Drake és társai mostani, az egész világon átívelő túrája már az első percektől fogva magába szippant, ami nem csak a jól ismert, végletekig polírozott, változatos játékmenetnek, a gyönyörű grafikának köszönhető, hanem annak a hangulatnak is, ami mindvégig körbelengi a játékot.

 

A történet ezúttal Londonban veszi kezdetét, ahol mentorunkkal, apánk helyett apánkkal, Sully-val próbálunk nyélbe ütni egy üzletet, ami azonban meglehetősen hamar félresiklik. A szálak Franciaországon és Jemen át végül Rub’ al Khali veszélyekkel övezett, de mesés, legendáktól hangos sivatagába vezetnek. A fő sodor mellett azonban sokkal hangsúlyosabb szerepet kap ezúttal a két, mindig kalandra szomjazó kalandor kapcsolatának és több mint két és fél évtizedre visszanyúló barátságának elmélyítése. Ez a plusz érzelmi töltet, vagy az egész játékot végigkísérő parádés verbális csatározások (Drake vicces megjegyzései, és a szereplők egymás heccelései folyamatosan mosolyt csalnak majd az arcunkra), és a sok-sok utalás mind eszköze a szórakoztatásnak, s ezek nélkül az Uncharted nem lehetne Uncharted.

 

Ez persze nem működhetne a filmes megvalósítás nélkül, így az Uncharted 3: Drake's Deception egy hihetetlenül intenzív hullámvasút élményhez hasonlítható. Gyakorlatilag minden percben lehetetlen kalamajkába keveredünk, aminek nem csak elszenvedői, de aktív részesei is vagyunk. A játék egyik legnagyobb erénye az interaktivitásában rejlik, a sodró lendületű történetmesélés mellett egyszerűen csak arra van időnk, hogy az újabb és újabb csávából valahogy élve kijussunk. Mindezt változatosságban hiányt nem szenvedő feladatokkal és jól variált  játékmenettel teszi színesebbé a Naugthy Dog, s bár a játék lineáris, és fogja a kezünket, a tökéletes kivitelezés érdekében az Uncharted 3 egyszerűen ezt kívánja meg.

 

A huszonkét fejezetből álló, durván 10-12 órás kampány alatt nem fogunk két ugyanolyan kihívással találkozni. Ezúttal egy fokkal több fejtörőt kell majd megoldanunk, melyek pont annyira nehezek, hogy azok megoldása szórakoztató, s egyben kihívással teli legyen. Az akciórész lényegében semmit se változott, így ezúttal is a Gears of Warból ismert fedezékrendszert ötvözi a közelharccal az Uncharted 3. Utóbbi a Batman: Arkham City színvonalát simán megüti, azaz itt is különböző, időben lenyomott gombok segítségével tudjuk láncra fűzni a mozdulatokat. Amiben az Uncharted többet nyújt, az az, hogy itt a környezetet is bevonhatjuk egy-egy bunyóba, így akár az asztalról felemelt üveggel vagy franciakulccsal verhetjük fejbe az ellenfeleket, olykor pedig ajtókat csapathatunk rá a delikvensekre. A fejlesztők mindvégig remekül keverik a játékmenet lapjait, így a végigjátszás során egyszer se fogjuk úgy érezni, hogy pihenőre szeretnénk küldeni Drake-et. Hol egy éppen ránk omló torony elől fogunk menekülni, hol ősi gépezeteket kell majd beindítanunk, hol pedig egy látványos üldözés keretén belül kell kergetnünk az egyik rosszfiút, vagy lóháton egy teherkocsi-konvojt. Emlékezetes momentumok sorozata váltja egymást, emlékezetes helyszíneken.

 

Hibák, s ugyan aprók, de azért becsúsztak. A legszembetűnőbb a mesterséges intelligencia gyermeteg viselkedése, mely némileg ront a végleges összképen. Nem tragikus az ellenfelek viselkedése, hisz ha észrevesznek, riasztják  többieket, s ők is fedezékről fedezékre haladnak, olykor be is kerítenek minket, de sajnos elég sokszor előfordult, hogy tétlenül álltak mellettem, miközben épp társukat püföltem, vagy lőttem agyon. Ez a probléma saját kísérőinknél is tetten érhető volt, egy sűrűbb párbaj során például egymás mellett álltak, s bámulták, ahogy egyedül próbálom legyűrni a túlerőt.

 

Ezt az apróságot viszont remekül feledteti a kooperatív -és a többjátékos mód. Előbbi három játékmódból áll, melyek közül az Aréna a Gears of Warból ismert horda módra épít, azaz megszámlálhatatlanul özönlő ellenfélsereggel kell farkasszemet néznünk, miközben valamilyen kincset kell megtalálnunk. Az Adventure-ben az Among Thieves és a Drake’s Deception történetének öt különböző helyszíne tér vissza, módosított formában, így alkalmasak háromfős kooperációra. A játékmódra az intezív harcok a jellemzőek, s bár közös életerőn van mindhárom szereplő, élhetünk a feltámasztás lehetőségével. Meglehetősen nagy potenciállal bír az Adventure, s ha figyelembe vesszük, hogy a harmadik, Hunters mód kicsit kilóg a sorból, akkor egyértelműen a kooperatív szekció legszórakoztatóbb opciójával van dolgunk. A Hunters egyébként egy továbbgondolt Team Deathmatch, ahol már gép által vezérelt segítőket is kapunk. A kétfős csapatoknak a megszerzett kincset nem csak ellopniuk, de védelmezniük is kell. A multiplayer is változásokon esett át, fejlődési- és buddy rendszer kapott benne helyett, valamint Boosternek nevezett perkek és megszerzett medálok segítségével "megvásárolható" Kickbackek színesítik a játékélményt. Utóbbi azért érdekes, mert segítségével meglehetősen széles skálán mozgó bónuszokra tehetünk szert, melyek alaposan meg tudják bolondítani az egyes mérkőzéseket.

 

Az Uncharted 3 az Indiana Jones legjobb és legszebb pillanatait idézi fel bennünk, s a játékmenetnek, valamint a történetvezetésnek köszönhetően valóban vérbeli kalandornak képzelhetjük magunkat. Látványos, intenzív, hangulatos és felejthetetlen pillanatokkal ér véget Nathan Drake harmadik, s remélhetőleg nem utolsó kincsvadászata, így a Naughty Dog nem csak, hogy elérte a második rész által felemelt mércét, de könnyedén át is ugrotta azt, hogy újabb etalont teremtve bizonyítsa, napjainkban ilyen szuper és szórakoztató játékok is születhetnek.

 

Értékelés: 9,5/10

Legfrissebb bejegyzések

Jövő nyáron jön a Rosszfiúk 2, most viszont itt a szinkronos előzetese

A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…

2024-11-22

Monarchy – Teszt

Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…

2024-11-21

Befutott a Mission Impossible – A végső leszámolás szinkronos előzetese

2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…

2024-11-21

Riven – Játékteszt

Egy régi klasszikus átültetve a modern korba.

2024-11-21

Neva – Teszt

A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…

2024-11-20

Alchemist: The Potion Monger – játékteszt

Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!

2024-11-19