Gears of War 3 – Játékteszt

A Resistance-sorozat után az idei konzolgeneráció másik nagy franchise-a, a Gears of War is kiteljesedett, a harmadik rész pedig hűen meghálálja ezt a lehetőséget. Megjelenés előtt teszteltük a Gears of War 3-at.

Valószínűleg öt évvel ezelőtt az Epic se hitte, hogy az Xbox 360 egyik legsikeresebb franchise-át, a külső nézetű shooterek egyik etalonját hozzák majd össze. A Gears of War születése nem volt könnyű menet, az első rész megjelenése óta azonban igazi diadalmenetet járt be a sorozat, mely szeptember huszadikán végleg lezárul. Marcus és a Delta alakulat Locustok elleni harca tehát a végéhez ér, s ennek megfelelően még magasabb fokozatba kapcsolt a harmadik rész, mely az első perctől kezdve olyan magas hőfokon ég, mint a majdnem tökéletes előd a legnagyobb pillanataiban. Persze az alapfelállás nem változott, a Gears of War 3 mégis igazi beteljesülése a franchise-nak, egy olyan érzelmes lezárás, mely csak a legnagyobbaknak adatik meg.

A harmadik részt cselekménye jóval a második epizód lezárása után veszi fel a fonalat, a Locust offenzívát már második alkalommal túlélő COG csapatunk pedig egy rozsdás, lepukkant teherszállítón próbálja átvészelni a mindennapokat (Dom például zöldséget termeszt), a nyugalmat azonban egy váratlanul érkező, a Locustoknál is szívósabb, ocsmányabb szörnyekből álló, emulzió által fertőzött Lambentek, azaz a Fénylő ellenfelek szakítják félbe. Innen pedig akaratlanul is, de ismét belekerülünk a dolgok forgatagába, hogy aztán megint egy nagyobb túrát megjárva rúgjuk szét a Lambentek és a Locustok hátsóját. A történet egyébként minden eddiginél mélyebb, tartalmasabb és érzelmesebb, s csakúgy, mint a Resistance 3 esetében, itt is nagyon jót tett a játéknak, hogy a maszkulintól duzzadó szereplőket valódi emberi tulajdonságokkal ruházták fel, akikkel így sokkal könnyebb azonosulni. Megijedni nem kell, nem lesznek nagymonológok, meg romantikus kikacsintások, azonban drámában és fordulatokban a harmadik rész is bővelkedni fog

A játékmenet körüli állóvizet az Epic ezúttal se merte igazán megbolygatni, de mivel a stílus egyik legjobbjáról beszélünk, erre nem is volt szükség. A készítők így apróságokkal igyekeztek könnyíteni, vagy nehezíteni a dolgunkat. Egyrészt kapunk régi-új fegyvereket (visszatért a régi Lancer), mechákat, négyfős kooperatív módot, nagyobb, változatosabb, tágasabb helyszíneket, és sok-sok elképesztően ocsmány, brutális ellenfelet. Változás még, hogy csapatunk nem csak kibővült (Anya Stroud, Samantha "Sam" Byrne, Jayson "Jace" Strattonplus csatlakozott Marcus-hoz, Domhoz, Cole-hoz, Bairdhöz és természetesen Carmine-hoz), de az öt fejezet alatt folyamatosan változik az összetétele is, így szinte mindig más csapattársakkal fogunk akciózni. A pályatervezés ezúttal is igazi mestermunka, a linearitás érzetét semlegesítő, hatalmas bejárható, szellős terepek, a fedezékrendszert tökéletesen szolgáló kialakítások várnak ránk, miközben az ellenfelek palettáját bővítő Lambentek (is) igyekeznek borsot törni az orrunk alá. Velük egyébként alaposan meggyűlik majd a bajunk a játék során, ugyanis a Gears of War 3 magas fordulatszáma leginkább annak köszönhető, hogy sokszor elképesztő mennyiségű, és fajta ellenféllel állít minket szembe, a Lambentek levadászása pedig nem mindig egyszerű feladat. A nagy számú ellenfelet úgy igyekezett egyébként kompenzálni a stúdió, hogy ezúttal kevesebb ólmot kell beléjük pumpálnunk.

A fejlesztők a megújulás mezsgyéjén haladva az Unreal Engine 3-ból is igyekeztek kifacsarni az utolsó tartalékokat, és úgy tűnik, hogy ennyi év távlatában is van még potenciál a motorban. Az Epic ráadásul alaposan rácáfol a korábbi sztereotípiákra, az Gears of War 3 ugyanis egy elképesztő színkavalkádból tevődik össze, s teszi mindezt nagyon visszafogottan és ízlésesen. Így kékben pompázó égboltot, zöldellő füvekkel borított, leharcolt csatatereket, szemet gyönyörködtető látképeket kapunk, miközben az egész egy hihetetlen ellentmondással kap keretet, mert a felszín alatt valójában egy túléléséért harcoló világ rejlik, ami közel sem ennyire vidám és színes. Mindez egyébként nem működne tökéletesen, ha az egyes bevilágítások, a különböző fényeffektek ne lennének fantasztikusan kivitelezve, amivel egyértelműen napjaink egyik legszebb játékai közé emelkedik a Gears of War harmadik része. A színek és a technológiai háttér mellett a hangokról is érdemes megemlékezni, a záróakkord pont azt a kiváló minőséget képviseli, mint az elődök, így audiovizuális fronton se okoz csalódást az új epizód.

Mivel megjelenés előtt teszteltük a játékot, a többjátékos módot még nem volt lehetőségünk érdemben kipróbálni, azonban a legtöbb változás itt érhető tetten. Egyrészt újdonság, hogy bármelyik játékmódban is játszunk, tapasztalati pontokat gyűjtögetünk, amiket aztán bárhol felhasználhatjuk a későbbiekben. A kampánymód mellett egy úgynevezett Arcade mód is helyet szorított magának, melyben csak és kizárólag a pontgyűjtögetés a lényeg. A Horda mód is megújult, itt a fő változást a vásárlás lehetősége jelenti, azaz megszerzett pontjaink ellenértékének fejében új fegyvereket, barikádokat, bázisokat, muníciót és fejlesztéseket vehetünk. A Horda mód totális ellentéte a Beast mód, ahol nem COG katonákkal, hanem a Lambient és Locust harcosaival akciózhatunk. A kezdeti kínálat szegényes, de ahogy fejlődünk, úgy nyílnak meg sorra az erősebbnél erősebb lények.

A Gears of War 3 méltó lezárása a sorozatnak, mely egy drámai, érzelmes kalanddal tesz pontot az öt éve tartó túra végére. Az Epic minden létező, a játékot jellemző stíluselemet csúcsra járatott a siker érdekében, a végeredmény pedig egy, az utolsó percig látványos, izgalmas és monumentális TPS-akció, amivel a harmadik rész egyértelműen messze kiemelkedik a platform, és a generáció többi hasonszőrű címei közül.

Értékelés: 9/10