Skydrift – Játékteszt
A Digital Reality legújabb letölthető címe, a Skydrift nagy űrt tölt be a versenyjátékok palettáján, a levegőbe költözött Hydro Thunder Hurricane-ban ugyanis repülőkkel kergethetjük a másikat.
A Blur és a Split/Second bukása után merész húzásnak tűnt a Digital Reality részéről, hogy egy hasonló, házon belüli fejlesztéssel próbál szerencsét, a Skydrift azonban nem csak abban tér el a Mario Kartra hajazó címektől, hogy vagány, dögös repülőkkel kell körözgetni, és lövöldözni. A Skydrift ügyesen mossa össze a Burnout, és a már említett Mario Kart és Blur jól ismert elemeit, amihez egy csipetnyi egyediség és már-már a dobozos játékokat megszégyenítő vizuális ábrázolás társult. A magas oktánszámon égő szórakoztató faktor azonban nem mindig működik olajozottan, ezek a problémák pedig komolyan érinthetik a Skydrift lehetséges hosszú távú életciklusát.
A cikk elején fontos leszögezni, a Skydrift nem egy könnyű játék. Ez leginkább a kellően összetett játékmenetből eredeztethető, a játék ugyanis alapvetően egy power-up központú, akciódús, pergős versenyjáték, de a Burnouttól megörökölt veszélyes manőverek utáni pontozási rendszer alaposan csavar a dolgokon. Utóbbi azért érdekes, mert a hajmeresztő, akrobatikus mutatványokat, a földközeli repülést azzal honorálja a játék, hogy extra boosttal tápolhatjuk fel választott repülőnket, egy versenyjáték esetében pedig igen csak hasznos tud lenni a nitro, ha a célvonalon elsőként szeretnénk áthaladni. Ezt igyekszik kompenzálni a hat különböző power-up, melyek között találunk védekezésre és támadásra alkalmasakat is. A rakéta egyértelműen a jól belátható, nyílt területeken nyújthat segítséget, míg a gépágyú leginkább a szűk kanyonokban okozhat fejtörést az előttünk haladók számára, főleg azért, mert elég nagy a szórása. Kapunk még lebegő aknát, adott területre ható EMP-t, valamint pajzsot és javítást. A power-upok jól kiegyensúlyozottak, mindegyiknek megvan a maga funkciója és szerepe, ráadásul egyszerre kettő is lehet nálunk, ami több szempontból is lehetőséget biztosít a taktikázásra. Egyrészt ha az éppen nálunk lévő cuccokra nincs szükségünk, akkor egy gombnyomásra eldobhatjuk őket, ami játék közben újabb extra boostot jelent számunkra, másrészt két ugyanolyat felvéve pedig annak erősebb verziójával vadászhatunk a többiekre.
És ha ez nem lenne elég, akkor a pályatervezők is gondoskodtak róla, hogy a verseny végéig minden idegszálunkkal koncentráljunk, a helyszínek ugyanis nagyon kacifántosan lettek felépítve, így pontos pályaismeret nélkül nagyon nehéz dolgunk lesz. Az egész mögött azonban tudatos tervezés áll, a különböző lokációk változatos vonalvezetései ugyanis végig arra ösztökélnek, hogy a játékmenet minden elemével éljünk, és használjuk azt. Trükközések és boost-gyűjtögetés nélkül esélytelen győzelemre törni, így nem elegendő, ha csak a power-upokra hajtunk. A helyszínek között egyébként találunk kietlen, fagyos vidéket, esőerdőben gazdag, meseszép trópusi szigetet, ráadásul a játéktér minden eleme él és lélegzik. Akciózás közben vízesésekbe, kitörő vulkánba, összeomló gyárkéményekbe botlunk, így ha éppen unod magad, érdemes alaposabban is berepülni a vidékeket.
A pazar látványvilág, a több lábon álló játékmenet, az egyjátékos kampányban bemutatott három különböző játékmód (sima verseny, Survive, Speed Race), a változatos helyszínek, a közel egy tucat, karakterisztikájukban teljesen eltérő gépek mind-mind a játék nagy erősségei, azonban az egyik legfontosabb építőelem, a multiplayer egyelőre bukdácsol, pedig egy online-központú cím esetében pont itt kellene jeleskedni. Egyrészt fájó, hogy nincs lokális multiplayer lehetőség a Skydriftben, másrészt az online lobbik egyelőre panganak az ürességtől, ami azért fájó, mert a játék ezen szekciója akkor működne jól, ha zsúfolásig megtelt szervereken lehetne meccseket keresni, a többjátékos helyszínek méretéből fakadóan ugyanis könnyen elveszik az az egy-két ember, aki szerencsét próbál. A netkód se mindig működik rendesen, de csak elvétve futottunk bele ebből eredő problémákba.
A Skydrift egy igazán tökös játék, melyben a játékos valóban kihívásra lel, hisz az összetett játékmenete mellett a pályák ismerete is szükséges ahhoz, hogy jól teljesítsünk. Ha az online szekcióba sikerül a következő hetekben életet lehelni, akkor a Digital Reality repülős versenyjátéka hosszú távú jövő elé nézhet, de fordított esetben se kell majd a magyar srácoknak szégyenkezniük.
Értékelés: 8/10