Thor – Filmkritika

14 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Idén se maradunk Marvel-adaptációk nélkül! A sort, és ezzel gyakorlatilag a nyári moziszezont a skandináv-germán mitológia legismertebb figurája, Thor nyitja, aki hamarosan 3D-ben hajigálja majd kalapácsát.

Az idei, nyári moziszezont egyértelműen a Marvel és DC-klasszikusokból készült filmadaptációk uralják majd, hiszen a következő hónapokban mozikba látogat a Zöld Lámpás, Amerika Kapitánya, és az új X-Men, mely az eddigi mozifilmek előzményeit meséli majd el. A sort azonban Kenneth Branagh rendezésében készülő Thor nyitja, melynek univerzuma pont annyira ismeretlen számomra, mint a fenti hármas, vagy úgy általában a képregények világa, mindez azonban semmit se von le a film élvezeti faktorából.

Thor nagyszabású kalandja kitágítja a Marvel univerzumot a jelenkori Földtől Asgard misztikus birodalmáig. A történet középpontjában a hatalmas Thor áll, az erős, de gőgös harcos, akinek vakmerő tettei miatt újra fellángol egy ősi háború. Ezért Thort száműzik a Földre, ahol az emberek között kell élnie. Amikor világának legveszélyesebb gonosztevője a legsötétebb erőket küldi a Föld ellen, Thor megtudja, mit jelent igazi hősnek lenni.

A film érdekesen nyit, a készítők ugyanis gondoltak azokra a nézőkre is, akik hozzám hasonlóan ismeretlenként csöppennek Asgard világába. Branagh egy jópofa felütéssel, majd egy közel fél órás bevezető felvonással mutatja be nekünk a mesés távoli világot, a királyságot, és annak problémáit. Ez kellően megágyaz a későbbi bonyodalomnak, melynek kibontása azonban túlon túl is egyszerűre sikeredett, így a kicsit komolyabb hangvételt a nagyobb bevétel oltárán, szemrebbenés nélkül feláldozta a stúdió. Ennek megfelelően a színészek és azok szerepe, jellemüknek fejlődése is teljesen súlytalan, a cselekményt mozgató szálak az első perceben kiismerhetőek. Ami viszont ennél is nagyobb szívfájdalom, hogy a Thor látványos akcióit gyakorlatilag a film első harmadában ellövik, míg a hátralévő időben a skandináv-germán mitológiából ismert isten szerencsétlenkedésével, nagyon gyermeteg módon tálalt jellemfejlődésével kell szembesülnünk.

A problémák ellenére a Thor nem rossz film, bár nem is üti meg azt a szintet, amit szórakoztatásban a Vasember évekkel ezelőtt felállított, viszont a hűvös moziba való menekülés alkalmával egy kellemes, két órás kikapcsolódás lehet, így ha nincsenek elvárásaitok, akkor ha nem is maradandó, de kellemes élménnyel fogtok a moziból távozni.

Értékelés: 6/10