Sikoly 4 – Filmkritika
14 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
Több mint egy évtizedes hallgatás után újabb sikolyok törik meg a csendes Woodsboro lakosainak nyugalmas mindennapjait. Ghostface visszatért!
A '90-es évek közepén az éppen haldokló horror stílus reneszánszát köszönthettük a Sikolynak, mely egészen új, a stílust folyton kifigurázó, annak alapszabályait egyértelműen bemutató és követő trilógiává nőtte ki magát az évek során. A legutolsó felvonás az ezredfordulón jelent meg, míg közel tizenegy esztendőt kellett várnunk, hogy Ghostface és Sidney, látszatra véget nem érő macska-egér játéka quadrológiává nője ki magát.
Tíz éve semmi híre Ghostface-nek, a szellemálarcos ruházatba öltözött pszichopata gyilkosnak, így már éppen kezdi elfelejteni a szörnyűségeket az amerikai kisváros, Woodsboro. Az előző részekben megismert Sidney Prescott (Neve Campbell) ma már sikeres író, író-olvasó találkozó turnéjának utolsó állomásaként tér vissza szülővárosába, s vele együtt a titokzatos telefonhívások is újra elkezdődnek, Ghostface újra színre lép. Woodsboro egész lakossága megint veszélyben van, a rettegés visszatér a kisvárosba, de úgy tűnik, a szabályok ezúttal megváltoztak.
A Sikoly negyedik részének legnagyobb problémája, hogy hiába hangsúlyozza minden percben, hogy a mostani gyilkosságok menete és módja merőben eltér majd az eddigiektől, a film valós szabályai egy fikarcnyit se változtak az előző részekhez képest. Gyakorlatilag negyedik alkalommal lövik el ugyanazt a készítők, lépésről lépésre utánozza saját magát a Craven és a teljes stáb, így bár a filmvégi meglepetés azért egész nagyot szól, annak elnyújtása teljesen érdektelenné teszi azt, így a film végi nagy katarzis elmarad, de legalább a felállított szabályokat nem szegi meg, így nem válik önön paródiájává.
Az új Sikoly némileg megalkuvó, és valószínűleg a készítők inkább a régi részek rajongótáborát szerették volna megszólaltatni, ezért nem is várhatjuk a zsáner újbóli reneszánszát. Ezzel a döntéssel azonban alaposan öngólt lőtt a stúdió, ugyanis amíg az a generáció, akik a Sikoly részeken nőttek fel, már kevésbé fogékonyak a témára, míg az újonnan érkezetteknek valószínűleg semmit nem mond a cím, illetve a főbb szereplők neve. Mindezek ellenére kellemes kikapcsolódás és nosztalgia lehet mindazok számára, akik kedvelik a stílust.
Értékelés: 7/10
