Azt hitted, hogy a The Sims 3 megjelenését követően már nincs jövője a népszerű sorozatnak? Tévedtél! Van neki, egyenesen a múltban!
Talán senki sem gondolta volna az ezredforduló környékén, hogy Will Wright, a valamikori SimCity megalkotója képes lesz felülmúlni korábbi alkotásait. A 2000-es esztendő forró nyarán megjelent The Sims-szel azonban többszörösen túlmutatott múltbéli munkásságán, és kis híján egy világjárványt szabadított a játékiparra, amit előbb megannyi kiegészítő, majd a második rész, aztán ismét számtalan expanzió, végül pedig a harmadik epizód, illetve annak bővítményei követtek. A sorozatos fejlődést követően azonban a The Sims franchise az utolsó darabjával eljutott egy olyan szintre, amelyről – az eredeti koncepcióban – már nehéz lett volna a megszokott ütemben tovább fejlődni. Merthogy megkaptuk a végtelen szabadságot, virtuális karaktereink tulajdonképpen többféle opcióval rendelkeztek, mint mi magunk a valóságban, tehát két járható út adódott. Az egyik, hogy az Electronic Arts egy óriási költségvetést felhasználva a totális realizmussal ruházza fel a szériát, vagy a másik, hogy egy teljesen más irányba tereli az egészet. Immáron nem titok, a cég az utóbbi mellett döntött, a The Sims Medieval-lal ugyanis az eredeti koncepciót kibővítették egy kicsit, a jelenből pedig a múltba, egyenesen a sötét középkorba varázsoltak a játékot. Hogy mindez mennyire tett jót neki, azt az alábbiakban fogjuk kifejteni.
Bár a tesztet felépíthetnénk úgy is, hogy folyamatosan azt vizsgáljuk, mi az ami újdonság, és mi az, amit elődeitől örökölt a legújabb Sims epizód, de mivel szinte alapjaiban teljesen más ez e középkori história, mindez nem tűnt teljességgel járható útnak. Merthogy tulajdonképpen mindazt, amit The Sims név alatt ismertünk és szerettünk, azt teljes egészében, de legalábbis részben felejtsük el. Korábban ugyanis egy életszimulátorként ismertük a programot, ami annyit takart, hogy a valós élet egy virtuális mását élhettük meg a betöltést követően. Karakterünk házat vett, evett-ivott, elvégezte a napi szükségleteit, munkába járt, családot alapított, élt és meghalt. A The Sims Medieval-ban azonban a fejlesztők teljes egészében felrúgták ezt a rendszert, és nem túlzás azt állítani, hogy a szimulátoros elemeket egy nagy adag szerepjátékos és stratégiai motívummal bővítették úgy, hogy azok nagyjából egyenlő arányban oszoljanak el. Ezalatt tehát azt kell értenünk, hogy nem az történt, mint amit a legtöbb fanatikus előzetesen várt, avagy, hogy az Electronic Arts csak annyit tett, hogy a jelenből a középkorba helyezte a játék kereteit, minden más pedig maradt a régiben. Ez ebben a formában ugyanis egyáltalán nem igaz, hiszen bár valóban kóstolót kapunk a „simsesített” középkorból, ehetünk, ihatunk, aludhatunk, de még fürödhetünk is, a hangsúly – bármennyire is meglepő – nem ezen van!
A The Sims Medieval ugyanis összefoglaló néven inkább lett egy menedzserjáték. Adott ugyanis egy királyság, amelyben természetesen mi leszünk az uralkodók. A vezért személyre szabhatjuk – create a sim opció ugyebár –, nevet adhatunk neki, tulajdonságokkal ruházhatjuk fel, és megkezdhetjük vele az uralkodást. Ahelyett azonban, hogy a sorozat által kitaposott ösvény szerint élnénk mindennapjainkat, küldetéseket kell végrehajtanunk, és bármennyire meglepő, ezek adják majd a Medieval savát-borsát. Bár a korábbi Sims epizódokban is voltak életcéljaink, itt azonban sokkal konkrétabb feladatokról lesz szó, amelyek egy-egy teljes történetet mesélnek el nekünk. Lássunk egy példát! Királyságunk szomszédságából meg kell hívnunk két uralkodót vendégségbe, és azoknak feltétel nélkül a kedvében kell járnunk. Ez úgy zajlik, hogy királyunk először megírja a meghívót, majd elsétál a legközelebbi postaládához, egy galambbal elküldi az üzenetet, majd várja a vendégsereget. Amikor megjönnek, beszélgetnünk kell, jó barátságot kötni velük, ha hölgy az illető, akár még flörtölnünk is, majd ha elértük az adott küldetés célját, a missziónak vége szakad, és máris nézhetjük a következőt. Ennél bonyolultabb feladatok sajnos nem várnak ránk, ami a későbbiekben kissé monotonná teszi a programot. Evés-ivás helyett, tehát így fogunk játszadozni a The Sims Medieval-lal, persze van egy külön játékmód, amikor a régi idők emlékére „csak úgy” építgetünk, nevelgetünk és jól érezzük magunkat, de az nyilvánvalóan semmiféle újdonságot nem tartalmaz, így említésre sem méltó.
A kampány alatt egyébiránt mi is bármikor használhatjuk az építkezés funkciót, és tulajdonképpen minden egyes opció megvan, ami például a Sims 3-ban is, csak éppen a hangsúly helyeződött másra. A küldetések megoldása mellett uralkodónknak, vagyis nekünk kell foglalkoznunk továbbá a királyság ügyes-bajos dolgaival is, így a kezdetben csak egyetlen palotát tartalmazó uradalom területére építhetünk templomot, varázslótornyot vagy éppen barakkot, amelyek újabb lehetőségeket nyitnak meg a játékban. Ha ugyanis például megépítettünk egy barakkot, akkor abba gyárthatunk egy lovagot, aki szintén a mi karakterünk lesz, tehát irányíthatjuk, illetve küldetéseket hajthatunk végre vele. Ő is képes lesz szintet lépni, sőt ha az adott küldetés megkívánja, akkor akár másodkarakterként is felfogadhatjuk, tehát egy feladaton belül két sim-et irányíthatunk. A több karakternek köszönhetően képesek leszünk továbbá egy adott misszió előtt választani, hogy miképpen oldjuk meg a problémát. A király például míg a demokratikus megoldásokat szereti, addig a lovag az agresszívebbeket. Minél több karakterünk lesz tehát, annál összetettebb, annál sokszínűbb lesz a játék. A nagyobb építkezéseket egyébiránt a küldetésekből járó, úgynevezett „quest pontokból” tudjuk majd kivitelezni, míg az épületeken belüli berendezések vásárlásánál megmaradt a korábbi fizetőeszköz, amelyből elég szűkös keret áll a rendelkezésünkre, ezzel is jelezvén, hogy a hangsúly másra helyeződését. A küldetések végig vitele egyébiránt azért is fontos, mert karakterünk így fejlődik, tulajdonságai bővülnek, egyszóval sokkal jobb és több lesz korábbi önmagához képest, ami számunkra további lehetőségeket nyújt majd.
Szintén feladatinknak tekinthetjük továbbá az achievementek megszerzését, amelyek újdonságnak tekinthetők a The Sims franchise életében, és hasonlóan jó pofa dolgok, mint a különböző küldetések. Ezek természetesen csak a magunk szórakoztatására érhetők el, illetve oldhatók fel, és olyan tettekért kapunk majd meg egyet-egyet, mint például, ha megnyertünk 100 kardcsatát vagy kiképeztünk egy kémet, valamint egy lovagot a királyságban. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy elmondjam, a játék egyes részein nagyon érezhető, hogy az Electronic Arts úgy alkotta meg az egészet, hogy később elférjen a polcon néhány kiegészítő is az alapjáték mellett. Véleményem szerint ugyanis túl kevés és nem túl skálázott – értsd vagy túl drága, vagy nagyon olcsó és semmit sem ér – berendezési tárgy kapott helyet az adott helyen, valamint vannak olyan részek, amelyek érthetetlenül üresek. Királyságunkban például építhetünk malmot, de nem készíthetünk hozzá saját karakterként egy molnárt, ami például éppen azért lett volna jó, hogy ennek hála a kampány alatt is lett volna néhány olyan karakterünk, amelyekkel „csak úgy”, Tamagochi-módjára játszogathattunk volna. Szintén hiányérzetem volt egyes helyszínek és objektumok opciói esetében, így tehát az erdőben többek között csak medvére vadászhatunk vagy kalandozhatunk, ellenben nem szedhetünk gombát az ételfőzéshez, de nem gyűjthetünk mézet sem a különböző alkoholos nedűk elkészítéséhez.
Az elődökhöz képest a játékmenet mellett természetesen a küllem és minden más is változott valamilyen mértékben a The Sims Medieval-ban. A kezelőfelület tulajdonképpen maradt a régiben, így tehát a gyakorlott fanatikusoknak csak az új opciókkal kell megismerkedniük, ellenben az egész dizájn kapott egy középkorias, roppant hangulatos formát, ami egyértelműen megdobja az alkotás amúgy is magas szinten tetéző hangulatát. Magán a grafikán én nem vettem észre különösebb változást a The Sims 3-hoz képest, egy kicsit szebb lett a látvány, ez tény, ami azonban véleményem szerint sokkal fontosabb, hogy jobban optimalizálták a grafikus motort, nagyon megrövidültek például a töltési idők – szinte nincsenek is –, akadozás pedig egyáltalán nincs. Külön kiemelném továbbá a háttérmuzsikákat és a sorozatra jellemző sajátos nyelvet. A zene nem kérdés, hogy felteszi a pontot az i-re, szó szerint fülbemászó, de a korhoz hű dallamokat készítettek a felelősök, illetve a kitalált nyelv is változott, régiesebb lett, alapjait pedig a hivatalos források szerint az óangolból vették át az illetékesek. Pazar, nincs is jobb szó erre!
Mint ahogy a fenti néhány gondolat kivételével a teljes játékra sincs, hiszen hiába kerestem, nem nagyon találtam benne vagy csak minimális hibákat. Biztosan lesznek olyan ős-Sims fanatikusok, akiknek nem fog tetszeni a radikális megújulás, ők feltehetően nem a kampányban találják majd meg számításaikat, ellenben a mi véleményünk az, hogy az Electronic Arts, ha akart volna sem hozhatott volna jobb döntéseket azzal kapcsolatban, hogy miképpen reformálja meg a szériát. Nem is vitás, hogy a The Sims Medieval nem a legkisebb korosztálynak szól, hanem egy sokkal érettebb, időközben talán felnőtt Sims-es rétegnek, akik kicsit többre vágynak már annál, minthogy ugyanazt a mókuskereket hajtsák virtuálisan is, mint amit a való életben. Igazi kikapcsolódás, kiválóan felépített játékmenet, kiemelkedő hangulat és számtalan újdonság, ezek jellemzik a legújabb The Sims epizódot. Kár, hogy a magyar lokalizáció kimaradt belőle…
Értékelés: 9,5/10
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!