Donkey Kong Country Returns – Játékteszt

A SNES korszak egyik meghatározó címe, a legendássá vált Mario-t is útjára indító Donkey Kong Country hosszas hallgatás után, idén kapott újabb lehetőséget a Nintendo-tól a bizonyításra. Vajon kedvenc gorillánk és hű segítőtársa, Diddy Kong ismét elkápráztat minket?

A Nintendo meghatározó, karizmatikus karakterei közül egyedül talán Donkey Kong az egyetlen, akihez a kiotóiak mindig félve nyúltak hozzá, így a több mint nyolcmillió példányban gazdára lelt SNES-re megjelent Donkey Kong Country után kisebb hullámvölgybe került a sorozat, amit a Metroiddal már bizonyított Retro Studios igyekezett idén ismét életre kelteni. Az idei próbálkozás kizárólag Nintendo Wii-n látott napvilágot, és a platform-exkluzivitás mellett a korábbi helyszín- és ellenfél felhozatal is változott, a stílus és a játék szellemisége azonban egy fikarcnyit se módosult, így lássuk, pontosan mi is sült ki a modern köntösbe öltöztetett Donkey Kong Country Returns-ból.

Egy vulkánkitörés következtében elszabadul egy ősi azték erő, amely a gorillák kivételével az összes dzsungellakót képes hipnotikus erejével irányítása alá vonni, miközben nehezen összegyűjtött banánkészletünket is lenyúlják, így Donkey Kong társával, a sokszor hasznos segítséget és támogatást nyújtó Diddy Konggal a vállán útra kell, hogy visszaszerezze kifosztott banánkészletét. Mindezt a sorozatra jellemző oldalnézetes szemszögből követhetjük végig, miközben számos fejtörővel, logikai feladvánnyal és platform szekcióval kell megbirkóznunk. A mechanika tehát semmit se változott, viszont a lehetőségek tárháza tovább bővült, így a környezettel soha nem látott részletességben léphetünk interakcióba: növényekkel benőtt falakat mászhatunk meg, indákon lóghatunk, hordókba belebújva lőhetjük ki magunkat máshova, fújtathatunk, miközben mindig hűséges fegyverhordozónk, Diddy Kong is gondoskodik róla, hogy megkönnyítse életünket, ugyanis a vállunkon csöngő kismajom egy korlátozottan használható jetpacket biztosít számunkra, illetve megduplázza életerőnket. A kontrollert megrázva tudunk gurulni, miközben Donkey speciális képességének köszönhetően – toporzékolás – rejtett, eldugott rejtvényeket, és kincseket fedezhetünk fel. Ezek között érdemes a KONG betűk összegyűjtésével egy kicsit elidőzni, vagy  aranyérméket gyűjteni, amiket aztán Cranky Kong boltjában költhetünk el bónuszpályákra, vagy életpontokra.

A fő cél természetesen a pálya egyik végéből a másikba való eljutás, hogy aztán a nyolc különböző helyszín több mint hatvan pályájának a végén az ősi azték erőkkel leszámolhassunk, és visszaszerezhessük elrabolt banánkészletünket. A lokációk változatosságában nem lesz hiány, így a trópusi hangulatban tobzódó dzsungeles, tengerpartos részek mellett barlangok mélyében, földalatti járatokban és egy vulkánban is megfordulunk. A korábbi részekre jellemző borongós hangulat is háttérbe szorult, a készítők a trópusi atmoszféra jellegzetességeit igyekeztek belecsempészni a Donkey Kong Country Returns-be, mely kicsit gyerekesebbé varázsolja a hangulatot, de az élményen ez semmit se ront.

Egyjátékos módban sajnos nincs lehetőségünk átvenni az irányítást Diddy Kong felett, azonban kétfős móka esetén mindkét szereplő irányíthatóvá válik. A Mirror játékmódnak köszönhetően a pályák tükörképein is végigküzdhetjük magunkat, míg a játékban ezúttal is rápattanhatunk majd a régi epizódokból ismert Rambi orrszarvú hátára, egy kisebb kitérő erejéig pedig egy földalatti bányászkocsiban is helyt kell állnunk.

A Nintendo ismét remek érzékkel nyúlt hozzá egyik ikonikus hőséhez, és a Super Mario Galaxy 2 és a Sonic Colors után Donkey Kong is megkapta a neki kijáró tiszteletet és odafigyelést. A nagy visszatérést jelentő DKCR minden elemén látszik, hogy a fejlesztők szívüket-lelküket beletették, gondosan átgondolt és megvalósított elemeket implementáltak a játékba, ami ugyan dinamikáját tekintve elmarad a két fent említett társtól, mindenki kedvenc gorillája így is kellemes órákat ígér számunkra.

Értékelés: 9/10