Castlevania: Lords of Shadow – Játékteszt

Igazán minőségi 3D-s Castlevania epizódnak eddig nem igazán örülhettek a sorozat rajongói, de a spanyol Mercurysteam végre megmutatta, hogyan kell keményvonalas, horrorhangulattól tocsogó vámpírvadászatot prezentálni.

A spanyol Mercurysteam nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy végre életet leheljen minden idők egyik legsikeresebb címébe, a Castlevaniába, ami az elmúlt esztendőkben leginkább egy koporsóban pihengető vámpír állapotában tetszelgett. A készítők ennek megfelelően a mai trendeket követve egy reboot formájában igyekeztek elhozni a vámpírmentes világot, és a végeredményt látva, ha nem is tisztán, de azért könnyedén sikerült megugraniuk azt a magasra tett virtuális lécet, amit még a rajongók emeltek a játék megjelenése előtt.

A játék történetének mondanivalója nem ígér komoly mélységeket, alapvetően jól bejáratott klisékből táplálkozik, ettől függően magasan a sztenderek sablonsztorijai feletti minőséget képvisel. Ugyan a játék közepe kissé leül, a készítők folyamatosan adagolják az újabb információmorzsákat, olykor pedig meglepetés pillanatokba is botlunk, így kellően érdekes tud maradni a végéig. Ebben hatalmas szerepük van a szinkronszínészeknek, köztük is Patrick Stewartnak, illetve a jól megkomponált, magas minőséget képviselő átvezető videóknak, amik a történet részleteit igyekeznek összekapcsolni.

A Castlevania: Lords of Shadow egyik legnagyobb erőssége a hangulat, a spanyol csapat ugyanis elképesztő odafigyeléssel és gondoskodással alkotta meg a játékot körülölelő vámpírokkal és vérfarkasokkal tarkított középkori hangulatot. A történetmesélés egy könyv oldalainak lapozgatása formájában elevenedik meg előttünk, miközben a több mint húsz órás játékélmény pár apróságot leszámítva vegytiszta Castlevania. A játékmenet ugyanis nagykanállal merít az eredeti sorozat védjegyének számító elemeiből, de eközben a készítők arra is igyekeztek odafigyelni, hogy napjaink elvárásainak megfelelő elemeket is kapjanak a játékosok. Ennek megfelelően a dinamikus, intenzív harcok mellett számtalan platformer és fejtörő szekciót is kapunk majd, miközben az egésznek a ritmusát elképesztően monumentális és izgalmas bossharcok törik majd meg. Eközben olyan ismert építőkockák színesítik a játékmenetet, mint a sorozatot jellemző remekül felépített fejlődési és felfedezési rendszer, ami a szavatossági időre is jótékonyan hat.

Utóbbiakat az ellenfelekből kihulló színes gömbök felszedésével kapott tapasztalati pontok segítségével tudunk majd életre kelteni. Az XP-k segítségével folyamatosan jutunk hozzá extra képességekhez, kombókhoz, esetleg ütősebb fegyverekhez, így ezek megszerzése után nem kizárt, hogy újra és újra visszatérünk majd korábban teljesített pályákra, hogy új képességeink birtokában minden felszedhető tárgyat begyűjthessünk. Emellett központi szerepet játszanak a harc során a fény-árnyék varázslatok, amit a játék elején kapott két medál segítségével tudunk majd előhívni. A fény erejének aktiválásával többek között gyógyíthatjuk magunkat, valamint számos védelmi képességre tehetünk szert, miközben a sötétség segítségével brutális erővel ruházhatjuk fel főhősünket, Gabrielt. Ezeket úgy tudjuk utántölteni, ha sokáig sikerül kikerülni az ellenfelek ellencsapásait, sebzésünk után pedig begyűjtjük a belőlük kinyerhető sárga gömböket.

Ha Castlevania, akkor természetesen a fegyverek se hiányozhatnak főhősünk repertoárjából, amik használt erőinknek megfelelően felturbózhatóak. Az "alapfegyverünknek" számító keresztet például a pályákon elhelyezett szentélyekben fejleszthetjük, amire szükségünk is lesz, a Lords of Shadow ellenfélkínálata ugyanis nem csak változatos, de kegyetlen nehézséget is jelent. A legalapvetőbb gonosz is képes pillanatok alatt szétkapni minket, így a különböző kombók bevitele is kicsit körülményes, ugyanis a legapróbb ellentámadás is megszakíthatja a folyamatot.

A Mercurysteam szerencsére a kiváló játékmenet mellett, annak vizualitásában is elképesztőt produkált. Idén a God of War 3 egyértelmű etalonná lépett elő, a spanyolok pedig teljesítették a lehetetlent, és gyakorlatilag egy az egyben olyan minőségű megjelenítést tálalnak, amit a PS3 exkluzív hack’n’slash is bemutatott. A Lords of Shadow elképesztően részletgazdag, változatos világban játszódik, így hófödte városok mellett duzsngelekben, mocsarasban, középkori, kihaltnak hitt gótikus kastélyban bóklászunk majd. A játékbeli látvány stabil 30 FPS-en fut, ez kellő folytonosságot biztosít még a legkomolyabb harcok alatt is, viszont az átvezető videók álleejtős pillanatainak ára van, sokszor komolyan diavetítésként kell végignéznünk azokat. Az eseményeket fix kameranézetből követhetjük végig, ami szerencsére kevesebb bosszúságot jelent majd, mint elsőre hinnénk. A platformrészeknél olykor-olykor tépni fogjuk a hajunkat, de a játék egészére nézve ügyesen alkalmazták a készítők ezt a fajta perspektívát.

A Castlevania: Lords of Shadow apróbb hibái ellenére egy elképesztően tartalmas, brutális játék, ami remekül ragadja meg és adja vissza a Lugosi Bélás vámpírfilmek hangulatát. A harcrendszer remek stratégiai lehetőségeket kínál, a küldetések változatosak, izgalmasak, a látvány pedig elképesztően pazar, még akkor is, ha ennek néha komoly ára van. A játékidő a mai trendeket figyelembe véve igazán soknak mondható – 20+ -, és újrajátszhatósági faktorát tekintve is csak szuperlatívuszokban beszélhetünk a spanyolok alkotásáról, ami szerencsére beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Értékelés: 8,5/10