Blur – Játékteszt

Az árkád versenyjátékok szerelmesei évek óta nem voltak annyira elkényeztetve, mint most tavasszal, hiszen két, nagyon hasonló stílusú játék is érkezett a témában. A Split/Second után a Blurt vettük górcső alá.

A Bizzare Creations csapatának neve a stílus rajongóinak már ismerősen csenghet, a srácok még a Dreamcast-érában megmutatták, mit is lehet kihozni az árkád játékstílus szűk korlátaiból, a kilenc évvel ezelőtt bemutatott Metropolis Street Racer ugyanis minden idők egyik legszórakoztatóbb játékaként van még most is számon tartva. A szellemi örökös, az Xboxok tulajdonosait megcélzó Project Gotham Racing is bizonyította, helye van a játékiparban a stílusnak, amit most némi ráncfelvarrással, teljesen modern köntösben, egy csipetnyi Mario Kart fűszerezéssel és teljes neonpompába öltöztetve frissítettek fel a srácok. A Blur ismét az arcade száguldozás szerelmeseihez szól, kivétel nélkül az összes nagy platformon, de vajon az éles szemléletváltás szükséges volt, vagy csak egy eszköz, hogy a régi elemek újrahasznosítását palástolja vele a csapat?

A Blurt még jóval megjelenése előtt volt szerencsénk kipróbálni, a készítők egy remekül összerakott, hangulatos és élvezetes, addiktív többjátékos bétával kedveskedtek a rajongóknak, több órányi körözgetés után pedig azonnal szerelembe estünk. A Blur a tavasz egyik várt megjelenése volt, és ez a teljes játék premierjét követően se változott, bár némiképp módosult az eddig kialakított kép. A játék lényegében egy Need for Speed: Most Wantedba oltott Twisted Metal, melynek egyjátékos módja nyújtja a legnagyobb meglepetést, és sajnos nem pozitív értelemben. A Blur ugyanis az őrült versenyzésnek a hangulatát, az aszfaltokon zajló eszeveszett összecsapások okozta adrenalinlöketeket kizárólag multiplayer módban képes megfelelően adagolni. A szóló mód mindenféle történetet mellőzve semmi másról nem szól, minthogy mi legyünk a "falu bikái", azaz kilenc nagymenő legyőzésével kell elérnünk, hogy minket övezzen a legnagyobb tisztelet. Az út természetesen rögös, mindegyik utcai király legyőzése előtt hat-hat versenyen kell bizonyítanunk, megérettünk a végső megmérettetésre, a versenyeken pedig nem mindig lesz elég dobogós helyen célba érni. Olykor különböző kihívásokat kell teljesítenünk, amikért cserébe úgynevezett fénypontokat kapunk, amiket specifikus rajongói feladatokkal és rajongóbázis-növeléssel egészíthetünk ki. Tulajdonképpen ez a PGR-ből jól ismert Kudos rendszer örököse, itt is szinteket léphetünk, szintlépés után pedig új, ütősebb járgányok és egyéb képességek birtokába juthatunk.

A játékmenet ismert, mindenféle fizikát mellőzve kell terelgetnünk járgányunkat, miközben a pályán elhelyezett különböző power uppokat gyűjtögethetjük, amiket aztán mindig a megfelelő helyzetben lesz érdemes elsütnünk. Ilyen például a shock, amit aktiválva lehetőségünk nyílik az előttünk haladó elektronikáját megbénítani, és így leállítani a járgányt. A villám bevetése lényegében három elektromos csapda pályára helyezését takarja. Aztán itt a shunt és a barge, melyek mindegyike lökethullámot keltve vágja neki a falnak az ellenfelek autóit. Előbbi az előttünk haladókat, utóbbi pedig az éppen előzésre készülőket vágja ki a pályáról. Emellett lehetőségünk lesz bevetni olyan klasszikusokat, mint a nitro, vagy a mine, amivel aknákat tudunk elhelyezni a térkép egyes pontjain, de ha a villáskulcs jelű power-upot sikerül felszednünk, akkor négykerekűnk menetközbeni megjavítását is kezdeményezhetjük, a pajzs pedig a támadások ellen nyújt védelmet. Végezetül felszedhetünk hőkövető rakétát és energiafegyvert. A fegyverek szerencsére jól kiegyensúlyozottak, mindegyiknek megvan a maga szerepe – támadó és védekező -, így hármas csomagunk – ennyi lehet nálunk egyszerre -, mindig jó szolgálatot fog tenni.

Összesen három játékmód közül választhatunk: a sima Race, a Destruction és a Checkpoint nem nyújt túl változatos kihívásokat, nehézségüket tekintve azonban komolyan vért fogunk izzadni, mire teljesítjük őket. Egyrészt már legkönnyebb fokozaton is kegyetlenül nehéz legyűrni az AI-t, aki gátlástalanul és irgalmatlanul büntet minden egyes hibát. Mindig hiba nélkül alkalmazzák a különböző power uppokat, a legváratlanabb pillanatban csapódnak nekünk, hogy kilökjenek, vagy egy kiszemelt fegyver megszerzését megakadályozzák. Online hozzáférés hiányában mégis megbirkózni a feladatokkal és a versenyekkel, mert bár nagy valószínűséggel megkopaszodunk, mire sikerrel vesszük az akadályokat, mégis óriási érzés, mikor a kilenc főellenfél járgányát elnyerjük. Nem lesz könnyű feladat, az egy-egy elleni küzdelmek során alaposan oda kell majd tennünk magunkat.

A Blur mégis az online módban domborít, és ezt már a többjátékos béta tesztelése során is érezni lehetett. Az online kihívásban az ismert séma nem módosul, különböző játékmódokban kell versenyeket nyernünk, dobogókat szereznünk és persze minél több rajongót "toboroznunk". A szóló módban meglévő 25-ös szintkorlát ennek megfelelően kitolódik, egészen 50-ig, így bőven lesz lehetőségünk, hogy új járgányokra, képességekre tegyünk szert. A pályák változatos karakterisztikája egyébként fontossá teszi, hogy folyamatosan váltogassuk autóinkat, illetve azok modifikációit, a lobbi rendszer pedig kitűnően átlátható és könnyen kezelhető, minden fontos infót tartalmaz, öröm ránézni. A multiplayer egészen más tempójú játék képét festi le, a hangulat egyértelműen magával ragadja az embert, így a Blurt nagyon nehéz letenni, ráadásul a könnyű irányításnak köszönhetően a stílustól eddig idegenkedők is hamar rákaphatnak a Blur nyújtotta élményre. Akár osztott képernyőben is versenghetünk, ennek főleg a baráti társaságok fognak örülni.

A játék alatt duruzsoló grafikus motor remekül teljesít, nagyobb összecsapások, például húszfős online meccsek alatt is zökkenőmentesen, stabil képfrissítéssel fut a játék. Bár a látvány elsőre kicsit idejétmúltnak tűnhet, a fiatalabb generációt megcélzó, neonszínben pompázó külcsín hamar megszerethető, az effektek gyönyörűek, a licencelt autók pedig minimális törésmodellt kaptak, bár ennek jelentősége nem igazán van. A zene az ilyen játékok alá jól passzoló elektronikus vonalat képviseli, és ugyan a kommersz vonalon halad, ha fogékony vagy a pergősebb dallamokra, akkor ezen a téren se okoz csalódást a program.

A Blur legnagyobb vonzereje a többjátékos élmény nyújtotta hangulatban rejlik, a játék ekkor mutatja meg, mire is képes valójában. Tonnaszámra rendelkezésre álló kihívások, online lehetőségek, beépített Facebook vagy Twitter funkció és végtelennek tűnő tartalom várja a játékosokat, így ha nem szeretsz magányosan, AI vezérelte járgányok ellen körözgetni, a Blur mindenképpen remek választás lehet, hiszen a játék minden ereje ebben a funkcióban lakozik.

Értékelés: 7,5/10