15 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

A Street Fighter IV még remekebb kiadása még több harcost, még több arénát és még több online módot kínál. Kérdés, hogy újabb tízezerért megéri-e a másik mellé tenni a polcra? Derítsük ki együtt.

A Capcom a nyolcvanas évek végén megreformálta a verekedős játékok piacát a Street Fighterrel, bár az első epizód nem volt olyan népszerű, a kettesszámozású folytatás különféle kiadásai azonban könnyedén hódították meg az egész világot az otthonokban és az árkád játéktermekben egyaránt. Komolyabb riválisai csak a Street Fighter II megjelenése után tűntek fel tömeges számban a színen, de a Capcom franchise-a kiválóan állta a sarat többek között a szintén japán SNK és az amerikai illetőségű Midway agresszív, valamint termékeny offenzívájával szemben. A verekedős sorozat tonnányi variánst termelt ki a második részből (Super, Hyper, Turbo, Champion Edition), majd az ezredforduló előtt megkapta az első hármas számozású epizódját, ezt követően pedig tíz éves várakozás következett a tavaly megjelent negyedik felvonásig. A Street Fighter IV nem erőltette az eleve bukásra ítélt háromdimenziós játékmenetet, ehelyett visszatért a síkbeli gameplay alapjaihoz és végül óriási sikert aratott otthoni és árkád masinákon.
A japán fejlesztő nem csak az eredeti játékmenethez maradt hű, hanem az adott epizód felcicomázási szokásaihoz is, így született meg a tavalyi műremek idei, bővített verziója, a Super Street Fighter IV, amely tovább mélyítette a tartalmat, más egyében igazából nem változtatott érdemileg. A játék indítása után egy újabb látványos bevezető videó fogad minket, háttérben a jól ismert Street Fighter „himnuszával”, mialatt Ryu és Ken megfeszített küzdelmeinek lehetünk szemtanúi, majd a továbbiakban az újonnan érkezett karakterek bemutatására fókuszál a rajzfilmes hatásokkal dekorált bevezető. A hangulat kellőképpen a tetőfokára hág, feltüzelt érzelmi állapotban léphetünk a főmenübe. Itt gyakorlatilag a megszokott menüsor vár minket, persze az egész felület vadonatúj dizájnt és zenei sémát kapott.
Az első újdonságok a karakterválasztó táblán futnak elénk, számtalan új, alapból is elérhető harcos csatlakozott a Street Fighter IV eredeti gárdájához, akik nagy része ismerős lehet a Street Fighter Alpha, a Street Fighter III és a korábbi Street Fighter II epizódokból.  Dee Jay, Cody, Guy, Dudley, Ibuki, Makoto és T. Hawk is régi visszatérők, kik mellett két vadonatúj szereplő mutatkozik be, a dél-koreai Taekwondoo harcos lány, Juri és a török pankrátor, Hakan a friss jövevények. A felhizlalt választékot a készítők öt-hat újabb arénával fejelték meg, amit sajnos kevésnek éreztem, de akadt köztük pár igen-igen látványos darab a régiek mellé besuvasztva, mintegy változatosságot jótékonyan támogató összetevő. A napfogyatkozás látványával kényeztető afrikai helyszín minden idők egyik legbámulatosabb harci terepe, hatása magával ragadott és kézben tartott sok-sok megvívott csata erejéig. A régi motorosok bizonyára örömmel fogadják a bónusz pályák visszatérését, ahol az aktuális harcosunknak csak rongálás a célja, hol egy gépjárművet, hol pedig zuhanó hordókat kell eliminálnia adott időn belül. A harcok közé ékelt móka kőkemény pontokért folyik, más célja nem igazán akad.
Az árkád módozatban fellelhető újdonságoknak itt tulajdonképpen vége is szakad, még több újdonságért a multiplayer szekciót érdemes bevizsgálni, ahol pár friss módozat színesíti a palettát. Az újonc karakterek természetesen rengeteg új, betanulandó mozdulatot is magukkal ráncigáltak, melyek kitanulása eltart majd egy darabig. A játék gerincét hosszabb távon az online, vagy hagyományosabb esetben az offline multiplayer fogja képezni, ezen a fronton pedig jócskán erős a Super Street Fighter IV. A Capcom letölthető bővítmény formájában is megjelentethette volna a Super adalékokat, ám ők a túlzottan nagy adatmennyiségre hivatkozva döntöttek a lemezes kiadás mellett, amely árban kedvezőbb, mint egy frissen megjelent, teljes értékű kiadvány, de így sem olcsó mulatság. A nyomott ára és a megnövelt tartalma ellenére sem ajánlható mindenkinek a szuperesített verzió, ugyanis nem oly sokban tér el a tavaly drágán bevásárolt alap kiadástól, hogy plusz tíz rongyért a másik mellé tegyük a polcon flancolásból. Akik ezzel kívánnak belépni, mert kihagyták a normál kiadást, nagyon szerencsés emberek, többet és jobbat kapnak, ráadásul kevesebbért. A fanatikusokat nyilván betonkordonokkal sem lehetne visszatartani a megvásárlásától, de a többiek vagy cseréljék be a régit, vagy alaposan gondolják meg, hogy mit ér meg nekik a fentebb említett extra tartalom.
Ahogy a Street Fighter IV tavaly minden idők legjobban sikerül versus bunyójának lett kikiáltva, úgy a Super Street Fighter IV lesz ezúttal kitűntetve a kiérdemelt címmel, fejbe kólintva úttörő elődét és kiragadva mancsából a dicsőség fényes zálogát. Az alap verzió kibővítése és néhány ponton való finomra hangolása még közelebb vitte azt a tökéletességhez, így bárki az év üzletét kötheti meg vele, ha rajong a műfajért és nincs még polcon a tavalyi kiadás. Sajnos visszalépni a Superről nagyon kínos érzés volt, hiányérzetet keltett a szűkösebb karakter felhozatal, vártam a küzdelmek közé ékelt bónusz pályákat és elvágytam újabb helyszínekre, de a normál verzióban persze nem lelhetjük őket. Próbáltam elvonatkoztatni a Street Fighter IV beható ismeretétől és önálló produkcióként értékelni a Supert, így született meg az ítélet, a játék hajszálra van csupán a kerek tízes értékeléstől, mert van benne tartalom dögivel és továbbra is elbűvölő a japán festmény mintára formált sumi-e grafikai stílus.
Az akadás mentes frame rate, valamint az erőteljes színorgia nagyon masszív alapot képeznek az ezernyi speciális mozgásnak és a valaha megalkotott egyik legélvezetesebb irányításnak. Újabb kiadott tízezerért szívem szerint többet vártam volna, mert én is azok közé tartozom, akik rendelkeznek a korábbi kiadással, így már bőven húsz felett költenék, ha az újat is magamévá tenném, ami nincs különösebben ínyemre, tekintve, hogy az eltérés nem annyira markáns. A Super kiadás a negyedik epizód által lefektetett alapokat színesíti, díszítgeti tehát tovább, amiben viszont erős, ennek következtében elismerő szavak záporát tudjuk zúdítani reá. Perfekt vétel, ha újonc vagy még, ne is törd tovább a fejed, mert síkbeli bunyóban nem találod párját.
A tesztpéldányt a SegaShop biztosította szerkesztőségünk számára!
Értékelés: 9,5/10

Legfrissebb bejegyzések

Jövő nyáron jön a Rosszfiúk 2, most viszont itt a szinkronos előzetese

A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…

2024-11-22

Monarchy – Teszt

Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…

2024-11-21

Befutott a Mission Impossible – A végső leszámolás szinkronos előzetese

2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…

2024-11-21

Riven – Játékteszt

Egy régi klasszikus átültetve a modern korba.

2024-11-21

Neva – Teszt

A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…

2024-11-20

Alchemist: The Potion Monger – játékteszt

Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!

2024-11-19