Shadow Complex – Játékteszt

Korábbi előzetesünk után végre leszippantottuk az Xbox Live Arcade kínálat eddigi legjobb produktumát, ami pár órás nyüstölés után joggal nyerte el szerkesztőségünk tetszését.

A Summer of Arcade "árkád hadjárat" utolsó felvonásaként érkezett meg az idei E3-on bemutatott vadonatúj EPIC alkotás, a Shadow Complex, melynek leleplezésekor Cliff Bleszinski egyértelművé tette, a nemrég felvásárolt Chair Entertainmenttel karöltve egy olyan XBLA alkotás összekalapálása a cél, mely alapjaiban fogja újradefiniálni az árkád játékokról kialakított véleményünket, és amivel a casual réteg számára is olyan AAA kategóriás produktumat szeretnének elhozni, amit korábban csak a bolti kiszerelésben kapható játékok voltak képesek felmutatni. A Shadow Complex pedig teljesítette a kitűzött célt, minden idők legjobb árkád játéka lett, de lássuk a részleteket, miért is nyerte el tetszésünket az Orson Scott Card regénye alapján készült alkotás?

A játék története kicsit egyszerű és sablonos, és nincs is akkora hangsúly rajta, mint más produktumoknál, mégis érdemes róla pár szóban megemlékezni. A sztorinak a táptalajt a sci-fi regények írója, Orson Scott Card világhírű Empire regénye szolgálja. A forgatókönyvet ennek ellenére egy képregények szkriptjeit készítő úriemberre, Peter Davidre bízták, aki némileg leegyszerűsítette az alapanyagot, így a híres regényíróra jellemző Tom Clancy stílus, és történetfűzés háttérbe szorult. Azonban itt is akad fiktív háború sújtotta ország, esetünkben a második polgárháború felé sodródó Egyesült Államok, vagy különböző titkos katonai szervezetek, mint például a játékban szereplő Progressive Restoration néven futó terrorista csoport. Az EPIC mégis kicsit elrugaszkodik mindettől, helyette egészen más szálon futnak majd a játék szálai, melynek főhőse Jason Fleming lesz, aki a történet kezdetén kedvesével, Claire-rel tölti jól megérdemelt nyaralását, de a kellemes hegyi pikniken rosszra fordulnak a dolgok. Az egyik kirándulás során ugyanis Claire-t a hipermodern kütyükkel felszerelt szélsőbaloldali terrorista csoport, a Progressive Restoration túszul ejti, főhősünk pedig azonnal segítségére siet.

A játék azonban nem is ezzel a magasröptű cselekménnyel próbál ránk hatni, hanem azzal az újgenerációs látványvilággal, amit napjaink egyik legismertebb motorjából, az Unreal Engine 3-ból sajtoltak ki a stúdió munkatársai. A Shadow Complex ugyanis a klasszikus árkád játékok játékmenetét képviseli, azonban a látvány egy 2D-s, 3D-s hibrid egyveleg lett, amivel sikerült elérni, hogy a múltidézés tökéletes legyen. Főhősünk, Jason mozgása és az akciók teljesen két síkra redukálódnak, míg a körítés, a környezet, az ellenfelek többsége, a tereptárgyak teljes 3D-ben pompáznak.  Az Advent Risingot is jegyző csapatból alakult Chair Entertainment tehát az EPIC segítő szárnyai alá kerülése után olyan dolgokat varázsolt kijelzőnkre, amitől csak ámultunk és bámultunk. Küldetéseink alkalmával aprólékosan kidolgozott barlangrendszerekben, víz alatti komplexumokban és titkos laboratóriumokban fordulunk meg. Ebből kifolyólag a játékmenet nem nagyon tud elrugaszkodni az eddig megszokottaktól, ami leginkább stílusa korlátaival magyarázható. A játékmechanika ugyanis erősen hajaz a klasszikus Mega Man, a Blizzard-féle Blackthorne vagy a Super Metroid részekre, így hősünkkel az ellenfelek leszedése mellett másznunk, ugrálnunk és kúsznunk, csúsznunk kell, hogy elérjük a küldetésünk szempontjából fontos helyeket. Ennek megfelelően különböző ajtókon, tolóajtókon kell átverekedünk magunkat, ha úgy kívánja a helyzet, akkor pisztolyunkkal dobozokat kell szétlőnünk. Mindezek mellett "szobákra" lesznek felosztva a pályák, a küldetések teljesítésével nyílnak meg a térképen az újabb "arénák", ráadásul hiába az egységes térkép, itt nem egymás után következő pályák vannak, ami azt jelenti, hogy sokszor kell majd visszatérnünk olyan helyekre, ahol korábban már jártunk.

A fegyverek és az ellenfelek tekintetében is széles arzenálra számíthatunk. A puszta kezünktől kezdve, a sima pisztolyon át, a rakétavetőig gyakorlatilag bármi a kezünk ügyébe kerül majd. Lesznek különböző gránátok, amivel a távolabb eső ellenfeleket füstölhetjük ki, de high-tech felszerelésekkel is lesz dolgunk. Ilyen például a különös ragacsos, fémes masszát kilövelő kütyü, amivel lefegyverezhetjük ellenfeleinket, vagy a környezetünket alakíthatjuk, például dobozokat összeragasztva lépcsőket hozhatunk létre. Ezen kívül egy speciális páncél darabkái is összegyűjtésre várnak, és ha sikerül minden egyes darabot összeszedni, akkor speciális képességek tárháza nyílik meg előttünk. Az egyik legfontosabb eszközünk mindezek ellenére a jó öreg zseblámpa lesz, amit a sötét zugok feltérképezésére használhatunk, valamint a különböző tárgyakat megvilágítva, azok eltérő színben csillognak, mely arra utal, hogy azokat valamilyen formában fel kell majd használnunk továbbhaladásunk érdekében. Kalandjaink során a sima, mezei katonáktól kezdve, robotok és automatikus őrtornyok nehezítik majd utunkat, illetve az egyes pályák végén főellenfeleket kell legyűrnünk. A játék egyetlen negatívuma – az apró bugokat leszámítva – is itt bukik ki, ugyanis a célzás nem mindig működik tökéletesen, hiába automatikus. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy a felénk támadó ellenfél irányába kell beállítanunk főhősünket, majd automatikusan a célpontra áll a célkereszt, azonban ez nem mindig működik így. Nehezebb fokozaton, ahol tényleg állandó, pörgős az akció és sok-sok ellenfél támad egyszerre, idegesítő lehet a hiba. Természetesen magunk is célozhatunk, elég ha a fegyver lézerirányzékát a megfelelő pontra irányítjuk, így pontosabb lövéseket is bevihetünk.

A Shadow Complex mindössze 1200 MS pontba kerül, viszont olyan addiktív játékélményt kínál, hogy sokadik végigjátszásra se válik unalmassá, egyhangúvá. Grafikailag a mai, ismert címek élmezőnyébe tartozik, ezt pedig XBLA cím eddig nem mondhatta el magáról, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy minden egyes fillért megér a produktum, tehát vétele kötelező, vétek lenne kihagyni!

Értékelés: 9,3/10