Wallace & Gromit’s Grand Adventures Season 1 – Játékteszt

15 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

A 20 éves múltra visszatekintő páros egy kalandjáték sorozatban tér vissza hozzánk, a Telltale Games jóvoltából. Nézzük, hogy sikerült az első évad!

Nick Park teremtményei pont 20 éve, 1989-ben jelentek meg elsőnek a képernyőkön, és bár tartottak kisebb szüneteket, a brit páros népszerűsége töretlen. Főleg a 2005-ös Oscardíjas Wallace & Gromit in Curse of the Were-rabbit után ugrott meg az ismertségük, mégis ezután, 4 évet kellett várni, hogy újra előkerüljenek. A vászon helyett ezúttal monitorunkra tértek vissza. A visszatérést pedig nem másnak, mint a Telltale Games embereinek köszönhetjük, akik olyan címeket tettek le az asztalra, mint a Sam & Max sorozat, vagy a Tales of Monkey Island, tehát jó kezekbe kerültek hőseink.
Akik ismerik a fent említett játékokat, azok tudhatják, mire számíthatnak, akik nem, azok kedvéért összefoglalnám. Brit hőseink egy epizodikus kalandjáték főszereplőivé váltak, amiben havonta egy új epizódban kell elkísérnünk őket épp aktuális kalandjukra. Mindezt tehetjük Wallace speciális találmányának segítségével, mely lehetővé teszi számunkra, hogy irányítsuk őt és hűséges ebét, Gromitot. A Telltale emberei a konzolos kollegák kedvéért újfajta irányítást dolgoztak ki a játékhoz, mely kedvenc PC-nken is teljesen jól használható. Ennek lényege, hogy az épp irányítható karaktert a WASD gombokkal mozgatjuk, viszont az utasításokat egerünkkel adjuk ki. Inventorynkat a bal Shift billentyűvel csaljuk elő, de tárgyaink közt e nélkül is válogathatunk az egérgörgő segítségével.
Essen pár szó a grafikáról is. A csapat saját motorja hajtja az epizódokat, és kiválóan szerepel. A visszavett FPS szám, a darabos mozgás, a gyurmaszerű karakterek mind jól sikerültek, csak hogy mindenkin van egy ujjlenyomat. Ezt kicsit túlzásnak éreztem, de legalább megteremti a hangulatot. Most pedig lássuk epizódonként az első évadot!
Episode 1: Fright of the Bumblebees
Ezt az epizódot Shifty már kivesézte számunkra.
Episode 2: The Last Resort
A második epizódban hőseink az első rész megpróbáltatásai után jól megérdemelt pihenésükre indulnak. Azaz indulnának, viszont olyan vihar tombol odakint, hogy le kell tenniük nyaralási terveikről. De nemcsak ők keseredtek el emiatt, hanem az egész város. Ha ez még nem lenne elég, egy áramszünet is bekövetkezik. Wallace és Gromit megnézik a biztosítékot a pincében, amit teljesen elárasztott a víz. Wallace látván a lenti helyzetet agyafúrt tervvel áll elő: tengerparti fogadóvá kell alakítani a házat! Ehhez mindössze pár dolog kell, és ezzel kezdetét is veszi a kaland.
Nem nagyon történt változás az első epizód óta, ugyanúgy felváltva irányítjuk karaktereinket, beszélgetünk, tárgyakat veszünk fel és használjuk őket a megfelelő helyeken stb. Ami változás az az, hogy előtérbe kerültek a verbális és asszociációs feladványok. Egy ilyen volt az első epizódban is, amikor Mrs. Gabberlynek kellett segítenünk egy igazán frappáns sértést kitalálni Mr. Gabberly ellen. Na, az ilyenekből rengeteg lesz a második epizód folyamán. Az egyik legjobb ilyen fejtörő az, amikor egy bűntényt kell feltárnunk Agatha Christie stílusban, megtalálva Gromittal a bizonyítékot, egy szemtanút, és az indítékot, majd ezeket úgy elmagyarázni Wallace-nak, hogy rámutogatunk a megfelelő dolgokra. Leginkább Gromitot fogjuk terelgetni, de azért a gazdájának is sok fontos szerep jut. Az új részhez új szereplőket is kapunk. Ők mind Miss Flitthez kapcsolódnak. Kezdetnek ott vannak a pszichopata kiskutyái, Poodgie-Woo és Tinkie-Wee (ilyen névvel nem is csodálom, hogy bekattantak) és Felicity udvarlója, a „kissé” bunkó Duncan McBisquit. Az újoncok jól illeszkednek a történetbe, mivel a játék nagy része köréjük épül. Az új szereplők mellett akad két új helyszín is, mégpedig hőseink házának ez idáig dobozzal elzárt részei (ugyanis Wallace az előzményekben előrelátóan több ezer dobozt halmozott fel a „mézbizniszhez”). Ez összesen két szobát jelent, de ezek bőségesen elegendőek a történethez.
Jól sikerült epizód lett a második, de nézzük, milyen lett a harmadik!
Episode 3: Muzzled
Hőseink ezúttal az élelmiszeriparba próbálnak betörni Wallace legújabb találmányával, a bármilyen ízű jégkrémet előállító géppel. De persze nem csak ennyiből áll a történet, ugyanis a második rész vihara csúnyán megrongálta a városi kutyamenhelyet, aminek következtében az egész várost ellepték a kóbor kutyák. Az ő megsegítésükre érkezik Monty Muzzle, aki egy adománygyűjtő karnevált rendez, és felkéri Wallace-t, hogy árulja a jégkrémét a vásáron. Mindeközben három kóbor jószág hőseinkhez fészkeli be magát, és nem könnyítik meg a gép, működésre bírását. Eme probléma leküzdése után természetesen összebarátkoznak a hívatlan vendégek vendéglátóikkal, amikor is eltűnnek a jószágok. Gromit személyes ügyként kezelve a dolgot, maga indul új barátai keresésére.
Ezt az epizódot nevezhetjük gromizódnak is, mivel gazdáját mindössze egyszer fogjuk irányítani, a játék 99%-ban viszont Gromit az irányítható karakter. Ez mondjuk a történtet figyelembe véve érthető, és nekem nem is volt bajom vele.
Ezúttal csak egy új helyszínt kapunk egy új szereplővel, de ez bőven elég. Igen, a vásár (fundraiser) helyszíne lesz az, ahol a legtöbb időnket fogjuk tölteni. A vásár jellegéből adódóan a feladványok igen viccesek és ötletesek lettek. Kedvencem az „Okosabb vagy-e, mint egy tyúk?” című játék, az a rohadt csirke, majd megértitek mire fel ez az indulat J. De akad még itt piteevő verseny, saccold meg hány csokis bogyó van az üvegben, és többek közt egy jósló gépet fogunk szabotálni. Nagyon jól sikerültek ezek a feladványok, igazi felüdülés volt őket megoldani az előző rész asszociációs feladványai után.
Megemlíteném még, hogy az epizód vége egy nagyon vicces eseménnyel zárul, ami a negyedik epizódban kap fontos szerepet.
Episode 4: The Bogey Man
A harmadik epizód záró képsoraiban látott eseménnyel indul az első évad befejező epizódja. Mivel nem akarok spoilerkedni, ezért csak annyit írok, hogy Wallace-nak nincs ínyére a kialakult helyzet. Pont, kapóra jön neki az, hogy felveszik a városi golf klubba, ahol nem mellesleg megbízást is kap, lévén jelenleg nyomozóként dolgozik. Feladata a golfklub alapítólevelének megtalálása, különben PC Dibbins bezáratja az egész kócerájt! Nem mellesleg a klubnak köze van a kínos helyzethez is, így tehát Wallace belekezd a nyomozásba, és érdekes dolgok derülnek ki, sőt, még egy golfversenyben is helyt kell állnunk.
A szezonzáró finálé ezekkel, az eseményekkel indul, amiből sejthető, hogy most sem fogunk unatkozni. Sikerült egy jól összerakott, és érdekes fordulattal teli történetet kitalálni a negyedik részben, amiből a jól megszokott humor sem maradt ki. A jól összerakottság a feladványokat is érint, mert ezek klasszikus kalandjátékokat idéznek, érdekes fejtörőkkel és feladványokkal. Az alapítólevél keresése közben nyomokat kell keresnünk, különféle versikékből kell kihámozni a megoldásokat és a játék vége felé egy klasszikus puzzle feladatot is megoldunk W&G stílusban. Érezhetően összeszedték magukat a fináléra a készítők, de sajnos nem eléggé. Ebben a részben fordul elő a legtöbb bug. Szerencsére egyik sem akadályoz meg minket a játék végig vitelében, de mégis zavaróak, amikor pl.:beszéd közben eltűnnek a beszélő felek, beakadunk dolgokba, és a menü is rakoncátlankodik néha.
Mindezektől eltekintve korrekt záró epizód, méltó lezárása az első évadnak, a hibái ellenére is.
Összegzés
Meg kell, hogy mondjam, kifejezetten jól szórakoztam az első évad epizódjai alatt. A 4-5 órás részek és a némi gondolkodással megoldható nem túl nehéz fejtörők kellemes kikapcsolódást nyújtanak a kalandjátékok szerelmeseinek, és a W&G rajongóinak is. Persze szükséges hozzájuk legalább egy közepes szintű nyelvtudás, de a hazai kiadókat ismerve hátha honosítva jelenik meg nálunk a dobozos verzió. Szerencsére a készítők nem esetek abba a hibába, mint a Sam & Max-nél, hogy rengeteg összefüggés és utalás van az egyes részek között (leszámítva a 3-4-et), így különálló részenként is érthető a történet. Érdemes még megemlíteni a zenéket és a hangokat így a végére. A W&G főcímdal stílusához igazodik az összes rész alatt hallható muzsika, megteremtve a kellő hangulatot. A Wallace hangját adó Ben Whitehead tökéletesen utánozza Peter Sallis eredetijét, és a többi szinkronszínész is kitesz magáért. Az egész produktumon érződik, hogy élvezettel tette mindenki a dolgát, és ez egy kellemes bájt kölcsönöz az egész évadnak.
Remélem, hamarosan visszatérnek barátaink hasonló színvonalú részekkel, de addig is mindenki játssza végig az első évadot! Nem fogtok csalódni!
Az egész évad értékelése: 8/10

Legfrissebb bejegyzések

Befutott a Mission Impossible – A végső leszámolás szinkronos előzetese

2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…

2024-11-21

Riven – Játékteszt

Egy régi klasszikus átültetve a modern korba.

2024-11-21

Neva – Teszt

A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…

2024-11-20

Alchemist: The Potion Monger – játékteszt

Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!

2024-11-19

Knights Within – Korai Hozzáférés betekintő

A Knights Within egy ígéretes roguelite játék, mely remek játékokból merít ötleteket, és azokat jól…

2024-11-18

Ara: History Untold – játékteszt

Az Oxide games műhelyéből érkezett egy 4X játék, ahol a győzelemnek nem feltétele az, hogy…

2024-11-17