Kategóriák: Xbox 360 hírek

Halo Wars (X360) játékteszt

16 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Nem Master Chief a főszereplője, nem a Bungie fejlesztette, mégis nagyban tükrözi a Halo univerzumát. Mellesleg pedig egy RTS, ami konzolra készült. A cikkben górcső alá vesszük a Halo Wars-t!

A Bungie játéksorozatát talán senkinek sem kell bemutatni. A PC-sek régóta epekedtek már, hogy a konzolosoktól elirigyelt FPS-sel ők is játszhassanak, de értelemszerűen az átiratok csak jókora késéssel érkeztek meg, amikor már egy-egy újabb rész éppen megjelent a Microsoft gépére. A Halo Wars esetében sem számíthatunk másra, hiszen az Ensemble Studios, amely az Age of Empires-sorozat szülőatyja, egyedi élményt teremtett X360-on, ami nem csupán egy átlagos konzolos stratégia, de egyben kimondottan annak irányítójára és specifikációira szabott munka is.

 

Az AoE-sorozat alapján elvárható, hogy a fejlesztőcsapat tudja, mi fán terem a valósidejű stratégia (RTS), és ez a játékon jól meg is látszik. A Microsoft Game Studios pedig valószínűleg az irányítóra vonatkozó ötletekkel láthatta el a fejlesztőcsapatot, mert a Halo Wars irányítása egyszerűen tökéletes lett. Könnyen elsajátíthatók a billentyűparancsok, gyerekjáték a navigáció a térképen és az egységek kijelölése. Talán egy kicsit túl egyszerű is, hiszen ezzel a PC-n megszokott rengeteg választási lehetőség elég alacsony szintre korlátozódott (támadás és speciális támadás), viszont egyrészt kezdőknek is ideális, másrészt az egységek kijelölése egér nélkül is kényelmes és hatékony, harmadrészt így a játék más részére helyezték a készítők a hangsúlyt. (Vesd össze: Tom Clancy’s EndWar hangalapú irányítása.)

 

A Halo Wars minden eleméről lerí, hogy konzolra készítették, illetve a tény, hogy a Halo univerzumába helyezték a történetet. A hangulat az első percektől fogva ugyanolyan, mint a népszerű FPS-sorozatban, lenyűgöző a zene, gyönyörű átvezető animációknak lehetünk szemtanúi, és a játékbeli grafikát is a maximumra pumpálták. Az egységek, a színvilág, a terep, a szinkronhangok mind abban segítenek, hogy minél jobban beleéljük magunkat ebbe a világba. Egyszóval az irányítás mellett a tálalás is csillagos ötösre vizsgázott.

 

Ez eddig mind szép és jó, és valószínűleg a demó alapján mindenkinek világos is volt, ám mi a helyzet a játékmenettel? Konzolos stratégia esetén több lehetőség állt a fejlesztők előtt – megtarthatják a PC-s játékok összetettségét és kitalálnak egy intuitív megoldást a parancsok elérésére, vagy leegyszerűsítik a játékmenetet és az irányítást, és arra ügyelnek, hogy másutt pótolják a kihívás mértékének csökkenését. Az Ensemble ez utóbbi megoldást választotta, és éppen ennek köszönhetően négy nehézségi szintet vezetett be a játékban.

 

A legalacsonyabb szinten még a Halo FPS-változatának rajongói is könnyedén végigviszik a küldetéseket, még abban az esetben is, ha életükben nem láttak egy RTS-t sem. A közepes szint az átlagos tapasztalattal rendelkező játékosoknak készült, a heroic pedig a stílusban járatosak számára. A legendary az igazi vén rókáknak nyújt majd kihívást, illetve a kudarcra vágyó mazochistákat szórakoztatja majd.

 

A nehézségi szintek jól be vannak lőve, a gond igazából azzal van, hogy mennyire lineáris egy-egy pálya. A 15 küldetés ugyan szépen illeszkedik a történetbe, és változatos, ötletes feladatokat és kihívást jelentő akadályokat gördít elénk, viszont sok választási lehetőségünk nincs a pálya teljesítése során. A játék folyamatosan, még a későbbi pályákon is, vezeti a kezünket, és közli velünk, mit kell tennünk, amitől eltérni nem nagyon lehet (maximum a támadások irányát választhatjuk meg), a térkép felfedezése, a bázisok vagy egységek védelme és a mellékküldetések teljesítése mozgathatják meg kreatív gondolkodásunkat. Más szempontból nagyjából adottak az előttünk álló feladatok és azok teljesítésének módja.

 

Ennek részben az oka, hogy bázisainkat csak bizonyos helyeken építhetjük fel, és ott is csak korlátozott mértékben bővíthetjük azokat. Ergo, egy-egy bázis felhúzásakor döntenünk kell, hogy erőforrást gyűjtünk, óriási hadsereget építünk, netalántán a kettő közötti egyensúlyi helyzetet állítjuk elő. A könnyebb szinteken tulajdonképpen mindegy, hogy melyik úton indulunk, mivel van időnk gyűjtögetni és felduzzasztani az egységeink számát, viszont nehezebb szinten nagyon rövid idő alatt szembetalálkozatunk az ellenséges erőkkel, így igazából a pályán eltöltött első percekben már eldől, sikerrel teljesíthetjük-e a küldetést. Minden csak attól függ, a fenti három irány közül melyiket választottuk, és az megfelel-e az adott pálya által támasztott elvárásoknak. Ez pedig a legtöbbször lutri, és csak a siker vagy bukás bekövetkezte után derül ki, jól döntöttünk-e.

 

Az egységek és a bázis, valamint a hozzá tartozó létesítményeinek fejlesztése is helyet kapott a játékban, ráadásul itt is vannak hősök, akik gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. A fejlesztéseknek, valamint a hősök regenerálódási képességének köszönhetően egy-egy vesztesnek tűnő csata során is fordulhat a kocka, hiszen például a gyalogos egységek esetében jobb fegyverek, és különböző képességű csapattagok állnak a rendelkezésünkre egy-egy upgrade során. Ez ugyan visz egy kis színt a játékba, viszont a nehezebb szinten nagyon gyorsan kell meghoznunk a döntéseinket, és ha még nem játszottunk az adott pályával, nem állnak a rendelkezésünkre támpontok arra nézve, milyen irányba induljunk, és alternatív módszerek közül sem válogathatunk.

 

Az erőforrások gyűjtögetésével amúgy itt nem sokat kell bajlódnunk, mivel ha megépítettük a bázis erre szolgáló részét, légi úton kapjuk az utánpótlást, illetve a térképen bóklászó egységeink tudnak további kis csomagokat begyűjteni. Talán ebből is kiderül, hogy a Halo Wars elsődlegesen az akcióra koncentrál, így a könnyedebb szórakozásra vágyók teljes mértékben megtalálják számításukat a játékban, míg az összetettebb játékmenetre és stratégiai kommandírozásra vágyó játékosoknak csak a PC-s alternatívák maradnak.

 

Ha mindezt figyelembe vesszük, és arra vágyunk, amit a Halo Wars nyújtani tud, akkor az egyik legélvezetesebb RTS és leghangulatosabb univerzum keretein belül tölthetünk el kellemes órákat, amit tovább bővít a multiplayer által nyújtott élmény (1vs1, 2vs2, 3vs3 mérkőzésekkel), ami jártasságunk alapján válogatja össze csapattársainkat és ellenfeleinket (TrueSkill).

 

Hirdetés, megtekintéséhez Flash lejátszó szükséges.

 

Értékelés: 8/10

A játékot az ÜberKonzoltól kaptuk tesztelésre.

Legfrissebb bejegyzések

B-PROJECT RYUSEI*FANTASIA – Játékteszt

Minőségi visual novel az idolok világában.

2024-11-14

White Day: A Labyrinth Named School – játékteszt

A White Day: A Labirynth Names Schoolt a koreai Resident Evilként is említhetném, azonban a…

2024-11-13

Hollowbody – játékteszt

Mit kapunk, ha a szerelmünk a horror zsáner iránt sosem szűnt meg és ezt összekeverjük…

2024-11-11

Slime Rancher 2 – Korai Hozzáférés betekintő

A Slime Rancher folytatása korai hozzáférésébe történt betekintésünk alapján úgy tűnik, messze túl fogja szárnyalni…

2024-11-09

FORWARD: Escape the Fold – Játékteszt

Indie kártya-alapú dungeon crawler.

2024-11-07

Vlad Circus: Descend Into Madness – Játékteszt

Amikor nem nevet már a bohóc sem...

2024-11-06