Hét élet – Filmkritika

Will Smith neve manapság nagyon jól cseng Hollywoodban, a stúdiók pedig felismerve közönség-vonzó erejét szerencsére mindig bizalmat szavaznak a negyven felé közeledő színésznek.

A boldogság nyomában című zseniális, megrázó dráma után Gabriele Muccino és Will Smith ismét közös munkába kezdett, amiből ezúttal is egy szívbemarkoló, megrázó, érdekes témát feszegető és elgondolkodtató mozi kerekedett ki. Ugyan idén az Akadémia nem szavazott bizalmat Smith-nek, helyette a túlértékelt Gettó milliómost halmozták el díjakkal, a Hét élet és Will Smith mégis újra bebizonyította, hogy közel sem alaptalan az a feltevés, miszerint korunk egyik legmegbízhatóbb színésze. A függetlenség napja óta nem okozott csalódást a kasszáknál, filmjei azóta rendre toplista első helyéig repülnek és rendszeresen profitot termelnek, közben pedig olyan kvalitásokra tett szert a korábban zenészként is ténykedő úriember, hogy az elmúlt években öröm nézni a játékát.

Ben Thomas – Will Smith – korábban az MTI-n végzett mérnökként tengeti mindennapjait, boldog, kiegyensúlyozott házasságban él, azonban egy nap, egy partira tartva súlyos autóbalesetet szenved párjával. A balesetben összesen hét ember haláláért felelős Thomas, köztük feleségét is elveszíti. A tragédia után azonban sajátos módon próbálja jóvá tenni szörnyű tettét. Megpróbál megmenteni hét másik embert, hét olyan embert, akinek még lehetősége van egy boldog életre, ugyanis a lelkét marcangoló lelkiismeretfurdalással képtelen együtt élni. Mikor bekapcsolódunk a történetbe, épp az IRS – adóhivatal – ügynökeként dolgozik, de az adóhátralékok behajtása helyett inkább ügyfeleinek személyisége az, ami érdekli őt. Vagyis mennyire jó emberek, mennyire érdemelnek meg az élettől egy második esélyt. A rejtett motiváció apró részleteire fokozatosan derül fény, közben pedig a drámai vonal mellé betársul egy szerelmi szál, amikor főhősünk megismerkedik a gyönyörű, de szívbeteg Emily-vel – Rosario Dawson.

A film első fele káosszal átitatott, sokáig nem kerül képbe a néző, hogy a rendező pontosan hogyan is akarja elmesélni ezt a szomorú történetet. Meglepő módon a film kezdőképsorai a mozi utolsó perceiből lett átemelve, majd sokáig teljesen sötétben tapogatódzunk, végül a Hét élet második felében kezd érdekessé, izgalmassá válni. Gyakorlatilag Ben Thomas Emily-vel való kapcsolatának kibontakozása alkotja a fő vázat, ekkor kezd összeállni a néző számára a rejtett motiváció mögé rejtett jó szándék oka, illetve annak megvalósítási formája. Miközben végigkísérjük az ismerkedő páros szerelmének kibontakozását, főszereplőnk több tettét is nyomon követhetjük és a két órás játékidő alatt pontos képet kapunk arról, hogy hősünk pontosan kicsoda, honnan jött, mik a pontos céljai és miért pont azok. Gabriele Muccino pedig pont ezekkel az elemekkel és jól adagolt információkkal éri el, hogy végig fenntartsa a feszültséget.

A Hét élet egy izgalmakkal teli, rendhagyó love story, amely provokatív kérdéseket tesz fel életről és halálról, szerelemről és barátságról, miközben azt kutatja, milyen rejtélyes szálak kötik össze a különböző emberi sorsokat. És éppen ezért senki se várjon egy vicces történetet, a moziból kijövet garantáltan elgondolkodik mindenki, és abban is biztos vagyok, hogy sok esetben más és más elem ragad meg majd a nézőkben.

Értékelés: 9/10