Mortal Kombat vs. DC Universe – Játékteszt

Több mint tizenhat esztendeje már, hogy tornáról tornára vívják csatájukat a Halandók Harcosai és a Külső Világ rettenthetetlen uralkodójának csatlósai a Földért. Ed Boon és John Tobias ugyanis 1992-ben hozta össze a Mortal Kombat univerzumát, ami a játékverziók sokaságán kívül két egész estés, igencsak felejthető mozifilmet is megélt. A Midway gondozásában készülő projekt jó ideje haldoklóban van, így az érdekes keresztezés ismertetésekor sokan furcsán néztek a játék atyjára, de az MK hosszas nyüstölését követően előzetesen elárulhatjuk, hogy nem sok fogást találtunk az új epizódon, mert az nagyon egyben van!

Még mielőtt komoly boncolgatásba kezdenénk, jobb ha tisztázzuk, hogy a két univerzumot, hogy sikerült összehoznia Ed Boon-nak és a Midway-nek, ugyanis valószínűleg sokak nem ismerik a konkrét hátterét a házasságkötésnek, így valószínűleg többen ezért is idegenkednek az esetleges kipróbálást, pedig annak bizony komoly létjogosultsága van. A történet időkerekét egészen a harmadik epizód eseményéig kell visszatekernünk, ugyanis a villámok istenének, Raidennek a földi serege ekkor hatalmas vereséget mér a Külső Világ uralkodójának, Shao Kahnnak a hadseregére. A nagyúrt, Sao Kahnt-t végül maga a villámok istene taszítja a dimenziókapuba, annak reményében, hogy örökre búcsút inthetünk az elnyomó uralkodásnak és a vérengző, értelmetlen hatalomjátéknak. Eközben a Föld túlsó felén épp Superman vívja végső, ádáz csatáját örök ellenfelével, Darkseiddal, és a végső csapáskor a kriptoni szuperhős is a dimenziókaput választja a megmenekülésre. Azonban ahelyett, hogy végső pusztulásba taszítsa a riválist sikerül egyidőben ugyanabba a dimenzióba küldeni Kahn-t és Darkseid-ot. A sors furcsa fintora, hogy valami véletlen folytán a két főgonosznak testük-lelkük is egyesülésen megy át, így egy új ellenfél születésének lehetünk szemtanúi: megszületik a közös ellenségként debütáló Dark Kahn.

Az újdonságok sorát tehát az új színre lépő harcosok nyitják meg, azonban a korong behelyezését követően meglepődve tapasztaltuk, hogy a jó öreg bajnokság végigtolása mellett egy igencsak masszív sztori módot is lehetőségünk nyílik végigtolni, ráadásul a változatosság jegyében zajlik itt is minden. Összesen nyolc felvonáson kell átverekednünk magunkat, hogy az újdonsült teremtményt megérdemelt helyére küldjük vissza. Érdekesség, hogy Kahn fekete mágiás képességei jóvoltából megesik, hogy azonos oldalon lévő partnerek közötti harcra kerül sor, ugyanis a sötét mágus ilyenkor mind a test és mind a lélek felett átveszi az irányítást. A cselekmény alakulásában amúgy a megszokottól eltérő módon nem egy ember lesz a felelős, hanem maga a csapat. Éppen ezért a nyolc különböző "fejezetet" mindig más és más harcossal kell végigtolni. Újítás még, hogy ezentúl nem találunk a játékban idegesítő minijátékokat, ellenben érkezett ugye a sztori és az árkád bajnokság, valamint új belépő a  Versus-, illetve egy innovatív irányba elmozduló Kombo Challenge opciót. A Versus az egymás elleni küzdelmeket takarja, mely opció kiterjed természetesen a többjátékos módra is, a Kombo Challenge pedig egy gyakorlóteret takar, ahol az összes karakter mozdulatsorait be lehet gyakorolni. Ha tökéletesen szeretnénk magunkat kiművelni az egyes harcosok mozdulataiból, rejtett trükkjeiből, akkor érdemes a játék kezdetén egy rövid kitérőt tennünk itt. Ezenkívül achievment halászatot is folythatunk, úgyhogy dupla élvezet vár ránk.

További újdonság a Freefall Kombat, mely szintén a vérfrissítés jegyében került a játékba. Lényege, hogy az egyes pályák a Dead or Alive-hoz hasonlóan több szintesek, így lehetőségünk adódik, hogy egy magasabb szintről ledobva ellenfelünket a levegőben is bunyózzunk. Egyrészt látványos az egész, továbbá komoly életerő pontokat tudunk elvonni ellenfelünktől, ha megfelelően alkalmazzuk ezt az új, akár taktikailag is kihasználható elemet. Azért tessék vigyázni, ugyanis szabadesés közben megeshet, hogy ellenfelünk fordít helyzetén és püfölő harcosból hirtelen püfölt harcossá vállunk, és mivel a bevitt ütések itt sokszorosan kerülnek bevitelre, így tényleg nagyot lehet bukni. Hasonlóan a harc élvezeti faktorát növeli a Close Kombat funkció, mely a közelharci küzdőstílusra van kihegyezve. A rombolható környezet is újabb lehetőség, hogy nagyobb ütéseket, csapásokat vigyünk be, továbbá a RAGE szabályrendszernek köszönhetően minden egyes ütés bevitelét követően nő adrenalinszintünk, mely egy adott szint elérését követően vulkánkitöréshez hasonló látványban és élményben részesít majd minket.

Sajnos negatívuma is akad a produkciónak, amit az EPIC Unreal Engine 3-jának köszönhetünk. Valószínűleg a kis büdzsé és a kevés rendelkezésre álló idő miatt már nem volt lehetősége a Midway-nek, hogy ezen részét is alaposan kidolgozza a játéknak, pedig eddig könnyedén szemet hunytunk a hiányzó kivégzések és arcunkba fröcsögő vér hiányának, azonban cserébe reméltük, hogy a helyszínek kidolgozottsága a szokásos színvonalat képviseli majd. Tévedtünk, ugyanis kivétel nélkül az összes küzdőtér árasztja a sterilszagot, ezenkívül teljesen élettelen minden körülöttünk, így valóban kénytelen vagyunk alaposan elmerülni a harcba.

A Mortal Kombat vs. DC Universe az idei esztendő egyik kellemes meglepetése lett, és ugyan a kátyúból nem menti meg a Midway-t, azért Ed Boon nyugodt szívvel dőlhet hátra kényelmes fotelében, mert megtette, amit megkövetelt tőle a haza. Bátran merjük ajánlani mindazoknak, akik már nagyon unják a Soul Calibur IV-et, és mindazoknak, akik nem bírják mivel elütni feles szabadidejük, amíg a Street Fighter IV meg nem érkezik februárban.

Értékelés: 8.2/10