Need for Speed Undercover játékteszt

Az év egyik legnagyobb csalódása.Bár a bevezető nagyjából mindent elmond a játékról, azért érdemes kicsit jobban szemügyre venni, mi is a probléma az NFS-sorozat legújabb részével, aminek bukása valószínűleg nagy szerepet játszott abban, hogy az EA fontolgatja a sorozat leállítását. A Black Box alapötlete önmagában egyáltalán nem volt baklövés. A ProStreet elég semmilyenre sikerült, hiszen míg a sorozat rajongói izgalmas üldözéseket vártak, addig csak unalmas autókázást kaptak. Éppen ezért a fejlesztők úgy gondolták, hogy visszatérnek az eredeti koncepcióhoz: legyen autós üldözés rendőrökkel, alvilági versenyzés, a Burnout Paradise-hoz hasonlóan egy nagy város versenyekkel, valamint élőszereplős videóbetétek, amik megadják a játék alaphangulatát. Magasra tették hát a fejlesztők a mércét, hiszen az utóbbi idők legsikeresebb arcade versenyjátékaival kellett felvenniük a versenyt, sajnos kevés sikerrel. Az Undercover szinte minden szempontból bukás lett.

Először is adott a teljesen nyitott világ, egy nagy térkép, ahol tulajdonképpen nem lehet túl sok dolgot csinálni. Míg a Burnout Paradise-ban igazi élmény felfedezni az élettel teli várost, addig az NFS-ben igazából semmi értelme sincs a céltalan vezetésnek. A küldetéseket a térképről vagy irányítónk D-padjának lefele gombjával indíthatjuk. Amikor nem küldetéseket teljesítünk, sem rögtönzött versenyekbe nem bonyolódhatunk, sem más tevékenységekbe nem kezdhetünk, csupán róhatjuk az utakat céltalanul. Még csak az a feladat sem lebeghet a szemünk előtt, hogy felfedezzük az egyes utcákat, hajtűkanyarokat, hogy begyakoroljuk a terepet, hiszen a versenyek során egy előre rögzített útvonalon kell versenyeznünk, amiről pedig letérni nem lehet.

Aztán ott van a grafika. Míg a mostanában megjelenő játékokban sorra kiemeljük, hogy csak tátjuk a szánkat és percekig nézelődünk, mint ha csak turisták lennénk egy idegen országban, addig az Undercover esetében azt tapasztaljuk, hogy minden kihalt és sivár, és ugyan vannak szebben kidolgozott elemek, de minden más átlagon aluli, így az összkép vegyes, az utcák konganak az ürességtől. És hogy tovább fokozzam a panaszáradatot: úgy tűnik, a tenni akarás hevében a fejlesztőknek nem jutott elég idő az optimalizálásra, ugyanis HD-felbontásban a játék folyamatosan szaggat. Ez több, mint idegesítő, főleg olyankor, amikor elég nagy sebességgel száguld autónk, mi pedig éppen egy éles kanyart próbálunk bevenni.

És ha már a kanyarról van szó, érdemes pár szót szólni az irányításról és a vezetési élményről. A játék esetében az utóbbi nincs jelen. Az egy dolog, hogy arcade versenysorozatról van szó, de azért az még itt sem fogadható el, hogy autónk úgy viselkedjen, mint egy Matchbox. Szinte semmi köze nincs a környezetéhez, csak megy előre, mint egy tank, aztán minden gond nélkül veszi a hajtűkanyarokat, majd ha nekimegy egy oszlopnak vagy falnak, oda se neki, kicsit lehet, hogy lelassulunk, és kész. Persze, ha nagyon nagy sebességgel rohanunk neki valaminek, akkor totálkáros lesz az autónk, de tulajdonképpen ez a két véglet: a köztes sérülések vezetési képességeinkre nem lesznek kihatással. A száguldás élménye talán az, amit sikerült egész jól megvalósítani, ennek csak a szaggató grafika szab gátat, valamint az autópályás kergetőzés, amikor a forgalom szerepét betöltő, MI által irányított autók csordákban érkeznek: több száz méteren át egy autóval sem találkozunk, majd egy bolyban van legalább 10, amit kerülgethetünk, majd megint semmi.

A vezetési képességeket amúgy a játék számon tartja, az autók és alkatrészek (igen, lehet tuningolni és testre szabni a verdákat) mellett ezek azok, amiket elnyerhetünk a versenyek során és ahogy fejlődik karakterünk, úgy leszünk egyre jobban urai az alattunk dübörgő lóerőknek. Ráadásul ha igazán jól teljesítünk és mögöttünk jócskán lemaradnak ellenfeleink, akkor további jutalompontokat is begyűjthetünk vagy egyéb extra felszerelésekre tehetünk szert. Ennek teljesítése pedig gyerekjáték. Egy-egy versenyt nagyon könnyű orrhosszal megnyerni, kivéve, amikor a gép mesterséges intelligenciája másképp gondolja, mert olyankor bármit teszünk, autójának a nyomába sem érhetünk. Ilyenkor nincs más dolgunk, mint újraindítani a versenyt, és a következő alkalommal már megint egy buta MI ül a volán mögé. Az egyetlen kihívást csak az jelentheti, amikor éppen egy húzósabb sávváltás során szaggat be a játék…

A pozitív oldalon csak a zenét, valamint a történetet lehet megemlíteni. A zene az EA mércét figyelembe véve átlagos. Ugyan több mai "sláger" is megtalálható a felhozatalban, nem annyira jók, mint amit megszokhattunk az EA-tól, de azért más fejlesztők játékaihoz képest kiemelkednek a tömegből. Sajnos nem hallgathatunk zenét folyamatosan, és még csak rádióadások vagy trackek formájában sem gyűjtötték össze a számokat úgy, mint a GTA IV vagy a Burnout Paradise esetében. A történet nem lebilincselő, de a hangulata egész jó, kicsit túl sok effektust használtak a felvételénél és az utómunkálatok során, de simán megüti bármelyik illegális versenyt bemutató mozifilm színvonalát.

Összefoglalva az eddigieket: senkinek sem ajánlom az Undercovert, a rajongók valószínűleg a fejüket fogják majd, ha kipróbálják a játékot és könnyes szemmel, nosztalgiázva gondolnak majd vissza a legelső NFS-részekre, ha látják, hová jutott a sorozat. Két dolgot tudok javasolni: Burnout Paradise vagy Midnight Club.

Értékelés: 5/10
A játékot az ÜberKonzoltól kaptuk tesztelésre.