Starcraft II – előzetes

Ha van olyan fejlesztőcsapat, illetve játék, amit nem szükséges bemutatni, akkor a Blizzard és annak elsöprő sikert aratott real time stratégiája, a Starcraft ilyen. De tegyük fel, hogy olvasóink közt akadnak olyanok is, akik életkoruknál, vagy egyéb okoknál fogva csak most ismerkednek a játékvilággal, s röviden foglaljuk össze, miről is van szó. Legalább a veteránoknak is lesz alkalma felfrissíteni az emlékeket.

A Blizzardnál már szinte védjegynek tekinthető, hogy játékaik fejlesztési idejét nem szabják szűkösre, de ez a végtermék minőségén rendesen meg is látszik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az eredeti Starcraft még 1998 áprilisában indult világhódító útjára, tehát már több mint egy évtizede, s bár lassan apad a népszerűsége, legalábbis ami az eladásokat illeti, de például Dél-Koreában hivatalos kultuszjátékként tartják számon, s még nemzeti bajnokságokat is rendeznek, melyeket rendes sporteseményekhez hasonlóan szakkommentátorok közvetítenek a tévénézőknek.

A játék történetét szinte lehetetlen röviden összefoglalni, mivel sikerét nagyrészt lebilincselően fordulatos és szerteágazó történetének köszönheti – természetesen az elsőrangú technikai és játékmechanikai megvalósítás mellett –, ráadásul, ahogy teltek az évek, a Starcraft univerzumot sorozatosan egészítették ki regényekkel és novellákkal. Tehát hogy csak az alapoknál maradjunk, arról van szó, hogy az emberiség – a játékban Terran néven szerepelnek – már a világűrt kolonizálja, s jártában-keltében belebotlik két idegen fajba. Ezek egyike a pusztán organikus dolgokkal operáló, járványként terjedő Zerg, a másik pedig az emberi ésszel nehezen felfogható technikai fejlettséggel bíró, rejtélyes Protoss. S mint ismeretes, az emberiség még sosem volt képes megállni, hogy ha valamiféle újjal találkozott, azt ne akarja leigázni. Persze az említett idegeneket sem kell félteni, kellően agresszívek ők is. Tehát a story a három faj közt dúló véres háború körül bonyolódik, s telis-tele van intrikával és árulással.

A készülő folytatás történeteinek részletéről a készítők híres titoktartásának következtében vajmi keveset lehet tudni. Ami egyelőre biztos, az mindössze annyi, hogy ott veszi majd fel a fonalat, ahol az első rész kiegészítője, a Brood War elejtette azt, s a jelek azt mutatják, hogy ha lehetséges a játékban a történet még nagyobb szerepet kap, mint korábban. Erre utal, hogy nem egy játék kerül majd a boltokba Starcraft 2 címen, hanem egyenesen egy trilógia, melynek minden része kizárólag egy faj szóló küldetéseit fogja tartalmazni. Első látásra ez tűnhet úgy, hogy a kiadó a vitathatatlanul sikeres címből egyből háromszoros hasznot szeretne húzni, de ezt azonnal cáfolja a készítők bejelentése, miszerint minden epizód magában olyan hosszú lesz, mint anno az alapjáték volt, tehát minden fajhoz kapunk majd 25-30 egyéni küldetést. És valljuk be, ez kifejezetten kecsegtetően hangzik. Ezzel a megjelenési koncepcióval persze felmerül a kérdés, hogy mi lesz a multiplayer móddal. Csak akkor játszhatunk majd, ha már mindhárom epizód ott sorakozik a polcunkon? Ami már csak azért is problémás, mivel a harmadik epizód megjelenése még igencsak a jövő ködébe vész. Szerencsére semmi ilyesmiről nincs szó, multis lehetőség lesz az epizódokon belül, és itt választható lesz mindhárom faj, de ahogyan sorra jelennek meg a részek, a multis lehetőségek tárháza is bővül majd. A készítők jelenlegi álláspontja szerint annak sem kell majd kétségbe esni, aki a történet miatt nem ruházna be a másik két részre, viszont a többjátékos módot teljesen ki szeretné élvezni, ugyanis gondolnak az ilyen rajongóikra is és előreláthatólag letölthető patchek formájában ingyenesen elérhetővé teszik majd a bővítéseket számukra is.

Ez már csak azért is szívmelengető hozzáállás a Blizzard részéről, mert meglehetősen erős internetes multis támogatást készítenek a proginak. A hírek szerint egy külön csapat foglalkozik egy korrekt meccsszervező alkalmazáson, ami tovább csiszolná, a már most is kifejezetten jól teljesítő Battle.netet, ami nem más, mint a Blizzard saját online csatatere. A legfőbb ezzel kapcsolatos újításként azt említik, hogy figyelni fogják, kinek hány accountja van és ezek milyen szinten állnak, hogy véletlenül se fordulhasson elő, hogy egy kezdő, aki még épp csak ismerkedik a játékkal, vérprofikkal akadjon össze a neten.

Ha már profik és kezdők kérdéséről van szó, a fejlesztők szóvivője leszögezte, hogy természetesen szem előtt tartják, hogy a Starcraftnak komoly hardcore rajongótábora van és az ő igényeiket maximálisan ki akarják elégíteni, de emellett kínosan ügyelnek arra, hogy az újoncok se érezzék magukat elveszettnek a játékban. Mindezt egy diszkrét, de hatékony segítő rendszerrel kívánják elérni, ami igény esetén pár mondatos információval szolgál az egységekről, épületekről és a játék egyéb részleteiről, és természetesen az MI nehézségi szintjeit is igyekeznek majd optimálisra belőni (az első résznek talán az volt a legnagyobb hibája, hogy a gép még könnyű fokozaton is képes volt komolyan megizzasztani a gyakorlatlanabb játékosokat).

Egységek és épületek terén próbálnak egy arany középutat találni a Blizzard munkatársai, hogy elég ismerős legyen a játék az előző részek után, de a kellő újítások is helyet kapjanak. Nagyrészt megmaradnak a már ismert egységek, de persze vannak olyanok, amelyek már nem kapnak helyet a folytatásban, illetve találkozunk olyanokkal, melyek jelentős módosításokon estek át és persze lesznek teljesen újak is. Sajnos igazán sok részlet még ezen a téren sem ismert, de biztosan nem találkozunk többet a Terran lángszórós gyaloggal és a felcserrel sem, de lesznek helyettük gépesített egységek, melyek megfelelően pótolják majd őket, sőt. Az újonnan érkező harcosok és gépek megtervezésénél az jelentette a fő szempontot, hogy a lehető legjobban kibővítsék a taktikázási lehetőségeket. Így került be a Terranokhoz a Reaper nevű jet-packes gyalogos és a Protossokhoz a háromlábú lépegető, a Colossus, melyek a domborzati különbségeket hidalják át nagyon könnyen, a Zergek pedig egy új óriáshernyóra hajazó lényt kaptak, amely jobb híján szájában szállít egységeket a föld alatt és járatrendszereket hoz létre, melyekben észrevétlenül közlekedhetnek harcosaik.  Innentől kezdve elveszett az a koncepció, miszerint egy szakadék, fennsík, vagy egy folyó védelmet nyújt. Hogy a játék ne csaphasson át ésszerűtlen nyersanyag felhalmozásba, belép a képbe egy új mozzanat, nevezetesen, hogy a túlterhelt kitermelő egységek egy idő után túlhevülnek és szüneteltetni kell a begyűjtést. Valószínűleg ez is friss vért hoz majd a megszokott rush, teknős és egyéb stratégiákba.

Visszatérnek a különböző hősök is, mint Jim Raynor, vagy Sarah Kerrigan, akik kapcsán belecsempésznek a játékba némi szerepjátékot is. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy a’la Warcraft 3, majd külön fejlődnek és figyelnünk kell rájuk, hanem pl. Raynorral a küldetések közt egy point-and-click rendszerben mászkálhatunk majd a hajónk fedélzetén, szóba elegyedhetünk legénységünk tagjaival és így tovább.

Hogy kivitelezés szempontjából mire kell számítanunk, arról mindenki meggyőződhet a saját szemével akár a galériánkban, akár a megjelent ingame videók segítségével. Ami erről elmondható, az annyi, hogy itt is a szükséges újítás és az elődök látványvilágához való kellő hűség kombinációját igyekeznek megvalósítani a fejlesztők. Marad tehát a rajzfilmszerű megjelenítés, az ismert épületek és egységek látványtervei sem sokat változtak és az újak is a régi vonalat követik, ugyanakkor teljes 3D-ben pompázik a játék és a csatákat hihetetlen effektparádé követi majd – persze ha elbírja majd a masina, de állítólag az optimalizálás miatt sem kell aggódnia a gyengébb gépekkel rendelkezőknek, ha minimumon is, de fog futni a játék. És hogy pontosan mikor érkezik? Valamikor a jövő évben, de a Blizzard tartja magát a szokásoshoz: „When it’s done” – azaz amikor elkészül… Mi már nagyon várjuk a trilógia nyitó részét…