Darksiders: Wrath of War – Előzetes

Képzeljetek el egy játékot, melyben nem az a cél, hogy megmentsétek a világot, esetleg valamilyen ideológiától vezérelve romba döntsétek azt. Milyen lenne az Apokalipszis négy lovasának egyikének bőrébe bújni? Ha minden cselekedetünk milliárdok életét befolyásolná? Ha megvan lelki szemeitek előtt a kép, akkor el is érkeztünk a Vigil Games és a THQ új játékának alapkoncepciójához. Igen, itt a lovasok egyikét alakíthatjuk, mégpedig a Háborút…

A történet szerint a Háború – ahogy „testvérei” is – egyszerűen megjelenik, s teszi a dolgát, ahogyan az meg vagyon írva: magyarán sétál keresztbe-kasul a Földön és a lába nyomán hullanak a rossz emberek, a jók pedig kapnak egy esélyt arra, hogy eldöntsék a fény, vagy a sötétség oldalán kívánnak hadba szállni, s szép lassan kezdetét veszi az angyalok és démonok mindent eldöntő csatája. Igen ám, de valami borzasztó véletlen folytán a lovasokat idejekorán idézték meg, így az apokalipszis is hamarabb kezdődött a kelleténél. Hogy a dolgok végére járjanak, hősünket megidézik egy tanács elé, ami amolyan semleges „őrzők” gyülekezete. A tanács úgy dönt, visszaküldik Háborút, hogy tegyen rendet a többiek közt. Barátunk ekkor eszmél csak rá, hogy akármekkora hatalma is van, ő is csak egy sakkfigura a nagy játékban, így elhatározza, hogy ő csak azért is független lesz, s felszabadítja a többi lovast is…

Az alapszitu valahogy így néz ki. S bár a lovas eredeti hatalmának töredékével lát neki keresztes hadjáratának, nem kell őt félteni. Rengeteg hagyományos és mitikus erővel bíró célszerszám áll majd rendelkezésére, hogy a rosszarcúakat jobb belátásra bírja. Példának okáért ott van mondjuk a hatalmas pallos, mellyel angyalokat, démonokat egyaránt könnyen aprít, de szükség szerint bármelyik tereptárgyat alkalmazhatjuk majd. Ugyanakkor, impozáns arzenált szerezhetünk be a fény és a sötétség képviselőinek mészárlásával is. És itt van az igazi poénja a játéknak. Nevezetesen az, hogy itt magát a megtestesült háborút alakítjuk, ami azt jelenti, hogy nem kell beállnunk egyik oldalra sem. Hősünket még a világ sorsa sem érdekli, csak a bosszú, illetve az, hogy kiderítse miért használták fel őt, hogy eközben angyalt kell ölnie, vagy démont az egyre megy.

Az egész hadjáratot egy városban kezdjük majd, ahol a két erő harcosai marcangolják egymást. A csaták közt lesz, amely folyamatosan zajlik körülöttünk, s csak arra szolgál, hogy kellően kaotikus hangulatot szolgáltasson, viszont lesznek olyanok is, melyekbe teljesen szabadon beavatkozhatunk majd, a nekünk tetsző oldalt támogatva. Egyébként a játék egyetlen korlátozása, hogy a világ egyes területei el lesznek zárva előlünk, amíg meg nem szerezzük a szükséges képességeket, merthogy ilyenjeink is lesznek. Ezeket démonok lekaszabolásával lehet majd beszerezni. Minden ilyen „fődémon” egy saját kis dungeonben – tele puzzle feladatokkal és XP-ért kaszabolható szépségekkel – fészkel, s a készítők ígéretei szerint minden egyes dungeon legalább másfél órás játékidőt igényel majd, tehát a program kínálta élmény tartósnak látszik.

S mit ér a lovas a ló nélkül? Ezzel a kérdéssel foglalkozhattak a készítők is, ugyanis egy idő után csatlakozik hozzánk Pusztítás – ő az a bizonyos paripa – is, aki azon túl, hogy újabb helyekre juttat majd el minket, új képességeket is kapunk vele. A képességekről egyelőre még nem sok szó esett, viszont azok a bizonyos új helyek a világ leszakított részei, melyek egyfajta másvilági sivataggá váltak telis-tele démonokkal. Egyébként a világgal kapcsolatban elhangzott egy olyan ígéret, miszerint az egész világot bejárhatjuk majd anélkül, hogy töltőképernyők százait kellene bámulnunk – részemről kicsit szkeptikus vagyok, de úgy legyen!

Összességében még nagyon korai a Darksiders-ről véleményt mondani, mivel 2009 első negyedévéig biztosan nem láthatjuk. Mindenesetre a játék igen újszerű alapkoncepcióval operál, a fő karakter is igen ígéretes, tehát joggal nevezhető sikergyanúsnak a dolog. Egyetlen szívfájdalmam, hogy egyelőre kizárólag next-gen konzolokra készül…