Stalin VS Martians – előzetes
17 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
Tegnap jelentették be ezt az őrületet, ami olyan szintű agymenésnek ígérkezik, hogy nem bírtuk ki, hogy kicsit jobban utánna ne nézzünk.
Már a cím nagyon sokat elárul erről az alkotásról. Nem szabad semmi komolyságot várni tőle, viszont igen kellemes kis kikapcsolódásnak ígérkezik. Maguk a fejlesztők állítják a hivatalos honlapon, hogy kifejezetten azoknak készítik, akik már kicsit belefáradtak a piacot elárasztó 2. VH-s stratégiák tömkelegébe, sőt, állításuk szerint ez a stuff azoknak is tökéletes lesz, akik egyébként ki nem állhatják a stratégiákat.
Alapvetően egy történet-orientált cumóról van szó. Eszerint javában dúl 1942 nyara, és mint azt a töri órákról tudjuk a Második Világháború is. Ekkor döntenek úgy a marslakók, hogy ők bizony jól megszállják a Föld nevű bolygót. És hol másutt kezdenének hozzá, mint Szibéria kellős közepén. Nem mintha Sztálin apánknak nem lenne elég baja a friccekkel, még jönnek ezek a kis zöld (lila, sárga és egyéb…) színű kis szemetek, akiknek az ő dicső országára fáj a foguk. Az öreg Vasember tehát úgy dönt, saját kezébe veszi a dolgokat és személyesen irányítja az anti-ET hadműveletet. Innentől kezdve a mi feladatunk szétrúgni pár földönkívüli hátsót – amiknek tulajdonosai gyakorlatilag a szivárvány minden színében pompázó, idióta rajzfilmfigurák – a Vörös Hadsereg élén.
Ennyi lenne tehát dióhéjban a sztori. A játékmenet alapkoncepciója az volt, hogy felejtsük el a több száz oldalra rúgó – fegyverekre, épületekre, egységekre és nem tudom még mire vonatkozó – dokumentációt és olvasás helyett végre játszunk is egy kicsit. Ennek megfelelően a Stalin egy gyors és végtelenül egyszerű játékmenetet kínál. Alapállásból tessék gyorsan elfelejteni a bázist építek, aztán a barakkokban katonát képzek, a gyárban pedig gépeket építek stílusú felállást. De akkor hogy is néz ez ki?
A pályákon az egyetlen fellelhető „erőforrást” a power-upok jelentik. Ezek pedig úgy néznek ki, mint ahogy egy ilyen környezetben elvárható: csillogó kis érmék… Ezek a földbetaposott ellenfelek nyomán bukkannak fel és öt különböző típusuk van:
- Pénz (money) – Ez elég egyértelmű, ebből lehet vásárolni erősítést és pályán kívüli segítséget.
- Páncélzat (armor upgrade) – Ez valami olyasmi, mint amit a spamek reklámoznak, csak nem a péniszed növeli, hanem az egységek életcsíkját, de azt hatásosan
- Támadó erő (Attack power-up) – Így könnyebb lesz kicsinálni a kis mocskokat…
- Sebesség (Speed up) – A fejlesztett gyalogok lazán lefutják tankjaidat, vagy akár kenyai olimpiai válogatottat…
- Első segély (meds) – Ezt ugye nem kell magyaráznom?
Egy adott egységet többször lehet „ápgrédelni” egymás után. Ugyan van egy bizonyos határ, az egyensúly megtartása végett, de még így is megoldható, hogy egyes tankjaink 150%-kal gyorsabbak legyenek, ami azért már magában érdekes helyzeteket képes teremteni.
A lőszerutánpótlással sem lesz különösebb problémánk, merthogy ilyen nincs a játékban. A legtöbb egység két féle fegyverzettel rendelkezik: géppuska és valami nagyobb csúzli (pl. ágyú). Míg a gépfegyverek végtelen lőszerrel rendelkeznek, addig bizony a nagyobb kaliberű cuccok kifogyhatnak, ilyenkor csak várni kell egy keveset és automatikusan újratöltődnek – egyébként az egységek maguknak választják ki, éppen melyik az ideális fegyverzet, szóval ezzel sem kell bajlódnunk.
Volt szó korábban a pályán kívüli segítségekről. Ezek különböző légi csapásokat, illetve szuperfegyvereket takarnak. Ezekről egyelőre nem hajlandóak részleteket elárulni, de állítják, hogy le fog esni az állunk.
A grafikai megvalósítás az ötlethez méltóan idióta, de erről mindenki meggyőződhet saját szemével a galériánkban, ahol már ott figyelnek az első screenshotok. Igaz, ezek még korai fázisban készültek, szóval a végleges játék nem teljesen így fog kinézni, hogy mit kapunk a végén, az majd ősszel kiderül, ugyanis elviekben akkor jön a progi.
