Fable 2 – Előzetes

Peter Molyneux neve gondolom senki számára sem ismeretlen. Ez a kissé intellektuel kinézetű fazon olyan kultikus játékokkal örvendeztette már meg a játékipart, mint a Black and White, a Fable vagy a Populous. Csapatával, a Lionheaddel mégis jó ideje visszavonultan dolgozik és csak néha napján hajlandó elhinteni lényeges információkat korábbi szerepjátékának, a Fable-nek a folytatásáról. Ennek ellenére ez a kreatív elme már megint valami olyan forradalmi remekművön dolgozik, melyről megjelenése után biztos, hogy hosszú évekig még beszélni fogunk.

A Fable 2 az első rész után 500 évvel veszi fel a fonalat és ennek megfelelően új főhős bőrébe bújva kell a Molyneux fejéből kipattant hatalmas területnyi mesés világot bebarangolnunk. A fejlesztők itt azonnal eszközöltek egy újítást, ugyanis jó ideje ismeretes, hogy kalandjainkat ezúttal nem csak férfi, hanem női szereplővel is átélhetjük. A csapat célja, hogy ismét egy élő, lélegző univerzumba csöppenve éljük át nem mindennapi kalandjainkat. Ennek megfelelően nem csak a masszív történetvezetésre mentek rá a srácok, hanem olyan lényeges építőkockára is, mint az érzelmek. A játék előrehaladtával könnyen szerelembe eshetünk, házasságot köthetünk és természetesen családot is alapíthatunk. Jellemfejlődésünk majd kihat a környezetünkre, így a családunk mindennapjaira is. Ha a történet során végig a rossz oldalon haladva teljesítjük küldetéseinket, akkor a gyerkőcök eltanulva a nem helyén való viselkedést, hasonlóan rossz útra térhetnek és akár az iskolában verekedésbe is keveredhetnek. Hasonlóan tesz útitársunk is, Bodri kutyus. A második részben már nem magányosan kell barangolnunk a távoli mezőkön. Hűséges háziállatunk lehetőség szerint megvéd minket a bajban, előre jelzi, ha valami rossz előérzete támad és ha éppen eltévednénk, akkor Ő jelzi nekünk, hogy melyik is lehet a helyes út. Persze, ha fittyet hányunk a jó oldal okozta örömöknek, akkor Bodri vérengző fenevadként kapja el a rossz fiúk grabancát – rossz: Rottweiler, jó: Labrador.

Komoly fejlesztésen esett át a harcrendszer, a pénzszerzési lehetőség és a játékmenet is. A második felvonásban három harctípus közül választhatjuk majd ki a hozzánk legközelebb állót. Ezek szerint a  kardvívás, a puskák. az ökölharc és a mágiák művészetét fejleszthetjük tökélyre. Mostantól egy-egy ellen lekaszabolása után nem hullanak majd az aranytallérok, így a továbbiakban kénytelenek leszünk "rendes" munkát vállalni a játékban. Lehetünk fizetett bérgyilkosok, de a mindennapi betevőre valót akár kovácsként vagy zsoldosként is megkereshetjük. Szükségünk is lesz a megfelelő pénzmagra, ugyanis otthonülő kedvesünk igencsak pénzhajhász személyiség lesz. A játékmenet főbb változása, hogy mostantól nem állnak rendelkezésünkre a minimapok. Molyenux és csapata helyette Jancsi és Júliska-féle verziót választva, elszórt kenyérmorzsa útjeleket használ fel a Fable 2-ben. Ha letérnénk a helyes irányról, akkor útitársunk, Bodri kutyus feladata lesz, hogy vad csaholással jelezzen nekünk.

A forradalmi újítások sora természetesen ezzel még nem ért véget. A manapság oly népszerű kooperatív móka természetesen itt is helyet kap. Társunkkal vállvetve barangolhatjuk be a hatalmas interaktív világot, ráadásul bajtársunk mindezért súlyos aranytallérokkal is gazdagodik. Ezen kívül a Fable 2 megjelenése előtt az Xbox Live Arcade-on keresztül három minijáték is kipróbálható lesz. Ezek amolyan kaszinójátékok és céljuk, hogy minél több pénzt halmozzunk fel, amit végül a játék megjelenésekor könnyedén felhasználhatunk a teljes játékban, így már induláskor komoly felszerelésekkel bővíthetjük repertoárunkat. Az egyik ilyen mini-game a Keystone lesz, míg a másik kettő Wizard’s Tower és a Mage Dice. Az XBLA-ra felkerülő produkciókat az a Carbonated Games hegeszti, akik korábban az Uno, a Hexic és a Catan fejlesztésért is feleltek. Molyneux ezenfelül komoly döntés elé állítja majd a játékosokat. Az első rész tapasztalatai szerint nagyon kevesen játszották végig a Fable-t a rossz oldalon, így a Lionhead kitalálta, hogy azok, akik a jó oldalon szeretnék végigszenvedni a több órányi játékidőt, azoknak komoly, néha igencsak nehéz és szívet szorongató döntéseket kell hozniuk. Ergo olyan emberi tulajdonságot implementálnak a játékukba, mint az önfeláldozás.

A Fable 2 rengeteg újítással szeretné a kissé unalomba fulladt, ugyanazokkal a sallangokkal élő RPG-k állóvizét felkavarni. Ha mindaz, amit fentebb leírtunk valóra válik, akkor ismét elkönyvelhetjük, hogy korunk egyik zsenije semmit sem kopott.