Internet és telefon egyben

Cikkünkben kicsit utánanézünk annak, milyen előnyei, vagy éppen hátrányai lehetnek annak, ha az ember belevág, és szolgáltatót vált, és a Matávos (azaz most már T-Comos) szolgáltatási területen lévő telefonvonalát lecseréli egy alternatív szolgáltató által biztosított csomagra, amelyben egy csomagban benne van az internet és a telefon is.Honnan indult az egész?

Valahogy úgy kezdődött, hogy az otthoni internetezők elkezdték sokallni, hogy fizetnek egy alapdíjat a telefonjuk meglétéért, aztán egy havi díjat az internetszolgáltatójuknak a netkapcsolatért, és mellette még ha beszélgetésre is használták a telefont, akkor a percdíjakat is. Ez havonta nehezen volt megúszható 5-6 ezer forintos összköltség alatt, de a tipikus költség inkább olyan 10 ezer forint körül mozgott.

Első alternatívaként (?) jött a UPC (2004. szeptembere), amely rájött, hogy külföldi mintára az olyan helyeken, ahol elég fejlett a hálózat, ott a tévéadók, az internet mellett telefonszolgáltatást is lehet nyújtani. Ez a lehetőség természetesen nem volt mindenki számára elérhető, hiszen a kábeltévék területei zónákra, utcákra, háztömbökre vannak bontva, ráadásul limitált a csatlakoztatható háztartások száma, így jóformán csak annak jelentett váltási lehetőséget, aki már előfizetője volt a szolgáltatásnak, vagy éppen a szolgáltatási körzetben lakott. Persze, a UPC egy hardcore netező és játékos számára nem biztos, hogy alternatíva volt, hiszen üzletpolitikájuk, finoman szólva is megkérdőjelezhető hatékonyságú ügyfélszolgálatuk, valamint a csúnyán hangzó adatforgalmi limit nem éppen a szabad és korlátlan internetezés vágyálmát tűntek beteljesíteni.

Nem sokkal később végre elhárult az utolsó akadály is, és megjelenhettek a T-Com szolgáltatási területén alternatív szolgáltatók (2005 novemberében a PanTel, majd utána a TVnet, Actel, GTS Datanet), akik rögtön bombaáron ajánlották előfizetési csomagjaikat. A megjelenés pillanatában egy internetet és telefont is tartalmazó legkisebb csomag 3 éves hűségszerződéssel már bruttó 4 ezer forint alatti havi díjjal volt elérhető. Azért ezt az ajánlatot elég nehéz nem megfontolni akkor, ha belegondolunk a fenti, 6-10+ ezer forintos költségekbe. Ráadásul ezekben a csomagokban a telefonhasználat „belsős”, azaz azonos szolgáltatónál lévő ügyfelek felé ingyenes, az adott percdíjak pedig alapból kedvezőbbek a T-Comos áraknál. Az árak csábítóak, és erre a T-Com is rájött, hiszen az utóbbi hetekben elkezdte saját, telefon-előfizetési díj nélküli netcsomagjait is árusítani, valamint folyamatosan akciózgatnak, amit csak tudnak. De az ő csomagjaik általában csak 1-2 hónap olcsóságot ígérnek, utána a legolcsóbb csomagjuk is (T-DSL Favorit) 8 990 forintba kerül havonta.

Hurokátengedés, avagy wtf?

Technikailag a művelet valahogy úgy néz ki, hogy van nekünk a lakásunkban egy telefonvégpont, amely egy helyi központhoz csatlakozik, ami pedig a T-Com központjához csatlakozik. Az alternatív szolgáltatók úgy veszik át a T-Comos szolgáltatást, hogy ezen helyi központ és a telefonvégpont közötti hurkot megveszik a régi szolgáltatótól, és a helyi központban nem a T-Comos szolgáltatás-elosztó műszaki berendezésbe, hanem a sajátjukba kötik, amely pedig az ő központjukkal áll közvetlen kapcsolatban. Innentől kezdve, ha fölvesszük a telefont, akkor már nem a T-Com telefonvonala búg, hanem az alternatív szolgáltatóé.

Maga az átkötés kevesebb, mint fél órát vesz igénybe, és utána már rögtön használni is lehet az új hozzáférést. A telefonszámunkat ráadásul megtarthatjuk, és a T-Commal kötött szerződésünk felbontásával sem kell nagyon bíbelődni, mivel mindezeket az új szerződés kötésekor az alternatív szolgáltató elintézi helyettünk. (Feltéve, hogy nincs tartozásunk a régi szolgáltató felé, ebben az esetben ugyanis amíg a tartozást nem rendeztük, addig az új szolgáltatásra sem fogunk tudni átállni.)

Ha ebbe most jól belegondolunk, akkor óriási lefedettséget képzelhetünk el, és örülhetünk annak, hogy a magyarországi legkisebb faluban, ahol telefon azért még van, szóval ott is lesz azonnal ADSL-kapcsolat és internet, meg minden csuda. Ez azért nem így működik. Ahhoz, hogy a szolgáltatás elérhető legyen, több feltételnek is teljesülnie kell. Az első, és legfontosabb, hogy a végpont és a helyi központ között a megfelelő kábel fusson, ellenkező esetben nem lesz képes az adatokat jó minőségben továbbítani. Ez mondjuk, eddig is szükséges volt az ADSL-kapcsolat létesítéséhez, úgyhogy ez nem újdonság. A második, hogy a helyi központ a megfelelő típusú legyen. Ez nagyjából a legtöbb helyen érvényes már, mivel komoly fejlesztések történtek az utóbbi években, ám az, aki optikai hálózati részen van (ilyen például Budapesten a Józsefváros egy része), az ugyanazt a választ kapja, mint évekig eddig, amikor ADSL-re szeretett volna előfizetni: a szolgáltatás ezen a hálózaton nem elérhető, és fejlesztés nem is várható. Optikai szolgáltatás pedig még nincs. Puff neki!

A harmadik, és a szolgáltató szempontjából ez a legfontosabb, hogy legyen hely egy plusz központnak az alternatív szolgáltató számára a helyi központban. Ezt képzeljétek el úgy, mint egy bazi nagy kapcsolószekrényt, ami tele van pakolva berendezésekkel, és mondjuk, valahol egy házba épülve, vagy külön bódéként áll egy utcasarkon. A lényeg, hogy van egy mérete, és egy limitált kapacitása arra nézve, mennyi mindent lehet belezsúfolni. Na, az igazi verseny itt kezdődik meg a szolgáltatók között, mert ahova például már csak egy további új helyi központ fér, oda a több alternatív szolgáltató közül valószínűleg az fogja berakni a saját kis kütyüjét, amelyik a legtöbbet fizet a helyért a T-Comnak. És az fogja a legtöbbet fizetni, amelyik a legtöbb ügyfélre számít az adott régióban. Hogy ebből a T-Com marha sok pénzt rak zsebre? Naná! De az alternatív szolgáltatónak is megéri, hiszen neki a legfontosabb, hogy minél nagyobb lefedettséget érjen el, és minél több egyéni felhasználója legyen, aki ráadásul hűségszerződést is köt, és így biztos a befektetés legalább 1-2-3 évig.

Az igazi poén azonban az, hogy természetesen a helyi központ kibővítésével, azaz megtoldásával mindegyik szolgáltató berakhatná a saját kis központját, csak erre valahogy a T-Com nem igazán hajlandó sok esetben. Eleinte még úgy tűnt, hogy az olyan helyi központjaiba sem engedi be ezeket a szolgáltatókat, ahol egyetlen új kütyü elhelyezése sem megoldható a szűk hely miatt, ám itt azért nagyrészt sikerült megoldást találni, ráadásul van az a pénz, amiért az ottani bennfentesek is meggondolják magukat… Szóval szép lassan bővül azon régiók száma, ahol lehet váltani, de egyelőre még a fenti faktorok nagyban befolyásolják, milyen ütemben, milyen irányba halad a fejlesztés. Tehát akkor összegezve az egészet: az, hogy a mi szolgáltatási körzetünkben lesz-e alternatív szolgáltató, igazából attól függ, hogy a régi szolgáltató mennyiért hajlandó helyet adni az újnak a helyi központjában, és hogy az új szolgáltató ezért hajlandó-e kicsengetni a kért összeget, avagy látja-e a potenciált az adott körzetben a megfelelő számú új előfizetők beszerzésére, amiből a befektetés megtérülhet. Vagyis: a nagyvárosok, sűrűbben lakott környékek előbb-utóbb válthatnak, a ritkábban lakott, kisebb vásárlóerővel rendelkező régiók pedig még jó ideig biztosan nem fognak alternatív szolgáltatókhoz pártolni, bármennyire is szeretnének.

Yo nekem?

Nézzük, az én esetemben hogyan is működött az átállás. Megjelent az új szolgáltatás, orrba-szájba hirdették interneten, újságokban, sőt, még a házban is minden ajtóra kiakasztottak egy reklámot, amely arra buzdított, hogy váltsak. Szerencsémre olyan környéken lakom, ahol a fenti feltételek adottak voltak, ráadásul elsők között szereltek a helyi központba saját berendezést az alternatív szolgáltatók.

Fölhívtam tehát elsőként az egyiket, hogy tisztázzam, milyen alapfeltételeik vannak, valamint hogy azt is letudjam, azon túl, hogy a T-Comos vonalamat átadom nekik, mit csinálunk a már meglévő ADSL-előfizetésemmel. (Ez amúgy ugyanennél a cégnél volt.) Ekkor kiderült, hogy az alapvető feltételek, a technikai adottságokon kívül, hogy:

• ne legyen tartozásom a T-Com felé
• a telefonszám magánszemély nevén legyen, és ne cégén (cégeknek is ajánlanak csomagokat, de az sokkal drágább, így akinek vonalas száma van, és nem magánszemély nevén, valószínűleg nem jár jól a váltással)
• ne legyen aktív hűségszerződésem (tulajdonképpen lehetne, de ki a fene akar 2 szolgáltatást egyszerre fizetni? :))

Mivel minden stimmelt, és az előfeltételeknek eleget tettem, elküldtem a kitöltött nyomtatványokat a cégnek, akik utána a T-Comos dolgokat, meg minden egyéb adminisztrációs lépést elintéztek. Egy hét után telefonáltak, hogy menjek be az új modemért (mindenki kap új modemet, kivéve, ha az új szolgáltatással kompatibilis a régi eszköze – nekem egy Siemens példány volt, ami köztudottan szereti a volt Matávos hálózatot, de mást nem igazán), valamint hogy ott helyben még utoljára egyeztessünk, és megkapjuk a mi példányainkat a papírokból. Ekkor azt is megmondták, mikor lesz az átállás: egy péntek esti időpontban. Ők kb. 4 órát mondtak az átállás idejére, ebből kb. 20-30 perc lett, és utána már működött is minden. Mindez akkor, amikor ez a szolgáltatás még vadonat új volt – ez komoly bizakodásra adott okot.

Mielőtt azonban még a sikersztorit tovább ecsetelném, érdemes megemlíteni a T-Com új üzletpolitikáját, ami az alternatív szolgáltatók megjelenésével együtt kristályosodhatott ki valamelyik futóbolond fejesük elméjében. Adott ugyebár egy telefonszolgáltató. A telefonvégpontokon pedig ülnek az előfizetőik. Az előfizetőik pedig józan eszükre hallgatva, az ő szolgáltatásuk helyett egy olcsóbbat szeretnének választani, tehát elvándorolnának egy alternatív szolgáltatóhoz. Mivel az előfizetői adatokkal, és a legfontosabb, a telefonszámmal rendelkeznek már, így miért is ne hívjuk fel őket egy „fantasztikus” ajánlattal. A végeredmény: a T-Comos kedves kollégák onnantól kezdve, hogy a szerződésbontás elkezdődött velük, egy héten át szinte naponta telefonálgattak a telefonszámomra, hogy jobbnál jobb ajánlatokkal kecsegtessenek. Mindezt akkor, amikor a részemről megrendeltem a szolgáltatást az alternatív szolgáltatónál, tehát gyakorlatilag már érvényben lévő új szerződésem volt. Mégis mit feltételeztek? Megszakítom a folyamatban lévő szerződést, magamra vállalva annak minden költéségét (ha valaki kilép a bizniszből, a hurokátengedés technikai és adminisztratív költségét ki kell fizetni, ami nem kis összeg), majd mégis úgy döntök, maradok? Persze, lehet, hogy csak egy reklámkampány részese voltam, mivel azóta, hogy a T-Com előfizetői elkezdtek elvándorolni, folyamatosan megy a még meglévő előfizetőik felé az eléggé idegesítő direkt marketing, azaz fölcsörögnek egy-egy telefonszámot a szolgáltatási területükön, akciós ajánlataikat kínálva.

De térjünk vissza az én esetemre. Meglett az új net a D-Link modemmel, meg az új telefonvonal. Az elmúlt fél évben a rendelkezésre állás közel nem volt 100%-os, és sajnos még azóta sem az. (Pedig ennél a szolgáltatónál a „hagyományos” ADSL esetében szinte 100%-os volt.) Úgy tűnik, az eddig inkább üzleti ügyfelekre koncentráló szolgáltató, amelyiknek ennek következtében kiváló volt szolgáltatásainak minősége, túlságosan felkészületlenül csapott bele a lecsóba. Ennek következtében a korai időszakban gyakorta (egy héten 2-3x) elment a telefonvonal, akár beszélgetés közben is, majd órákig süket volt a telefon, vagy éppen a net szállingózott az utóbbi időben – jelen cikk írásának időpontjában éppen 2 napja, hogy valamit hozzányúltak a hálózathoz, és azóta nagyon döcög minden. Most éppen fejlesztettek valamit, és ettől összeomlott a szolgáltatás (telefon éppenséggel van, net az inkább nincs, mint van). Idővel azonban szinte biztosan állítható, hogy javulni fog a rendelkezésre állás, így ezen problémákkal csak addig kell megbirkózni, ameddig ki nem alakul a megfelelő tapasztalat a hálózatot üzemeltető kollégák esetében, valamint a stabil infrastruktúra, ám addig sajnos a szolgáltatás minősége nem mindig éri el a kívánt szintet.

Mikor váltsak?

Ha a nem fontos számodra a maximális rendelkezésre állás, az ár azonban igen, ráadásul a szolgáltatási körzetedben elérhető az új szolgáltatás, akkor már ma! Otthoni felhasználóként sokkal olcsóbban ki tudsz jönni egy hónapban, ráadásul ha nem használod a telefont, akkor a havi díjon felül semmit nem kell már fizetned.

Ha fontos, hogy 0-24 mindig elérhető legyen a net és a telefon is, akkor még jó, ha vársz egy fél évet, addigra nagyjából mindegyik szolgáltató képes lesz egy működő rendszert összehozni. Csak arra figyelj, hogy új hűségszerződést már ne köss addig senkivel!

Ha a régióban nem elérhető még a váltás (ezt leellenőrizheted a szolgáltatók honlapján), akkor maximum annyit tehetsz, hogy kideríted, a későbbiekben egyáltalán elérhető lesz-e (megvannak-e a technikai feltételek, valamint van-e hely a helyi központban újabb központoknak). Mindegyik szolgáltató elkezdett most már vidéken is terjeszkedni, érdemes őket is megkérdezni arról, tervezik-e a környékeden a további fejlesztéseket. Ki tudja, ha sokan kérdezik ugyanarról a helyről, hogy lesz-e szolgáltatás, akár talán még hamarabb is elér oda a fejlesztés, hiszen a cég is látni fogja, hogy érdeklődőből van elég ahhoz, hogy megtérüljön a befektetés.