A negyedik dimenzió Frei Tamás szerint

Már elegen kidühöngték magukat a témával kapcsolatban, így most csak egy összefoglalót találhattok itt arról, miről is maradtatok le, ha eddig még nem hallottatok erről a jelenségről.Elsőként is íme, a videó, amely elindította a lavinát:

Aztán a reakció, elsőként a Frostshock! oldalán. A felütés elárul mindent: "Tulajdonképpen nem volt annyira szar a műsor, mint vártam. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt rettentően szar, csak azt hogy az előzetes alapján (ami egy gusztustalan, szenzációhajhász, „anyám meghágom a Deák téren délután kettőkor még egy kis nézettségért” jellegű szemét volt), azt vártam, hogy valami rosszindulatú, manipulatív szar lesz. A világháló gyilkosai. Az. Még balról egy Győzike, jobbról két random csöcs, aztán meg is van a Blikk-címlap. Mert a széles látókör mindenkinek jár."

Utána a comment:com írói is úgy döntöttek, van annyira ízlésficamos a téma, hogy bekerülhet az általuk csócsált események közé, így ott is olvasható egy elég komoly kirohanás a műsor készítői ellen.

Összességében el lehet mondani, hogy a Frei-féle produkciónak sikerült kiragadnia az összes bulvárgyanús és erősen szetereotíp témát (goldfarmerek, erőszakos akciójátékok, sokat a tévé és számítógép előtt ülő kisgyerekek, szex és pornó), majd ezt összemosva csináltak egy szenzációhajhász műsort, aminek leginkább se füle, se farka. Természetesen van benne kínai goldfarmer, meg ott vannak a stáb kameramanjai a WCG egyik rendezvényén is, sőt, meg is interjúvolnak egy szemüveges kissrácot, aki kissé vonakodva, de bevallja, hogy napi X órát tévézik, a maradékot meg játékokra szánja. Szerepel benne WoW-játékos, akinek meglepő módon családja is van, és ezt össze tudja valahogy egyeztetni a "sárkányöléssel", valamint kiderül, hogy manapság a WoW világában nem a griff a menő, hanem a lovak tenyésztése. Aha, biztos. Körülbelül annyit értenek a témához a készítők, mint amikor a HVG próbál meg a Háló nevezetű mellékletében a gazdasági témákon túlmenő – urambocsá! játékokkal foglalkozó – témákkal megbirkózni, általában kevesebb, mint több sikerrel. A különbség a kettő között, hogy Frei kollégával ellentétben a neves gazdasági sajtójelenség nem ezzel akarja eladni a hetilapját.

Frei azonban belesűrít mindent egy adásba, és az avatatlan néző csak kapkodja a fejét, hiszen van itt Second Life, WoW, erőszakos játékok, szex és pornó, és akkor persze, megpendítjük a gyerekpornográfia, a pedofília örökérvényű témáját is, mint a műsor csúcspontja. A baj az, hogy ilyen tálalásban a hozzá nem értő néző mindezt be is kajolja, és megmaradnak benne a negatív témákhoz kapcsolódó szavak és fogalmak, és ahelyett, hogy egy objektív műsor készült volna, Freinek és kollégáinak csak még jobban sikerült elültetni az emberek fejében az egyes szetereotípiákat.

Hadd gratuláljunk a kedves kollégának, hiszen sikerült azok szemében, akik kicsit is konyítanak valamit a témához, ügyesen lejáratnia magát, a többieket pedig egy átlátszó, felületes műsorral elkábítania. A szakmaiság az úgy látszik, nem erénye a manapság megjelenő műsoroknak, hanem öntörvényűen, minden felkészültség nélkül lehet a szerkesztőknek akármilyen témáról hülyeségeket összeválogatni az egyes epizódokba. Lehet, érdemes lett volna egy hozzáértő kollégát is megkérdezni arról, vajon mindez a szemét, amit sikerült adásba küldeni, így megfelel-e, vagy érdemes lenne esetleg megvágni itt-ott és egy értelmes valamit összehozni. Érdekes, hogy arról sosem születik Magyarországon ilyen nézettségű időpontban film, hogy az online közösségek segítségével milyen új barátságok kötődnek, hogy az egyes játékok mennyire fejlesztik a kézügyességet, a gondolkodást, a problémamegoldó képességet, valamint a nyelvtudást. Ja, hogy kérem, ez nem megy hírszámba manapság Magyarországon? Azt hiszem, ezen kéne egy kicsit elgondolkodni…