Az Immortals of Aveum, az Ascendant Studio és Electronic Arts varázslós FPS-e bár megjelenésekor erős negatív kritikákat kapott, most, majdnem egy évvel a megjelenés után teszteltük, a következőkben a játék legfrissebb állapotáról olvashattok. Az Immortals of Aveum remekül kidolgozott karaktereket, és egy színes és varázslatos világot mutat be nekünk. A sztori azzal kezdődik, hogy egy alapmechanikákat bemutató tutorial és sztori expozíció keretében megismerjük a főhősünket, Jak-et, és befogadott családját, akik mind árvák és összeverődve együttesen élik túl a barátságtalan körülményeiket. Ezen felül a játék felfesti a fő konfliktusát, mely az Everwar nevet viselő varázsháború. Az Everwar kirobbanásának fő oka az, hogy egy Rasharn névre hallgató birodalom el akarja foglalni az összes mágia forrást a világban.
A játék kezdetekor az látszik, hogy ez a tervük hatalmas sikernek bizonyul, és több birodalom teljesen megszűnt létezni Rasharn és a vezetője, Sandrakk által. Jak a legerősebb, Rasharn inváziójának ellenállni képes Lucium királyságához tartozik, és mélyen megveti a varázslók háborúját. Ennek fő oka az, hogy Luciumban minden varázsolni képes embernek egy bizonyos kort betöltve csatlakoznia kell a védelmi törekvésekhez. Bár Jak ezt teljesen ellenzi, fogadottcsaládjának legidősebbje, Luna kötelességének érzi, és bevonulni készül a seregbe. A játék elején azonban Jak egész világa a feje tetejére áll, mikor Rasharn erői megtámadják a városukat, és a harcok során elveszt mindenkit maga körül. Ez az esemény felébreszti a benne szunnyadó mágikus erőt és felhívja magára egy Immortal figyelmét, akik Lucium seregének legerősebb tagjai. Mindenét elveszítve Jak úgy dönt Luna kívánságát teljesítve beáll a seregbe és nem áll meg, amíg nem csatlakozhat az Immortal-ok rangjához.
Ez egy izgalmas és erős nyitány, a játék ezután egy rendkívül csavaros és érdekes történetet sző. Az egyetlen negatívum, amit fel tudok hozni, hogy a karakterek szövegei elég elcsépeltek lettek, ezzel rontva az amúgy érdekes történetet. A fő, ami azonban emlékezetessé teszi a játékot az a mágiával átitatott játékmenet. A játék egy rendkívül egyszerű 3 színű rendszert használ a játék: van kék, zöld és piros mágia. Egy varázsló egy színt képes használni, kivéve a ritka „Triarch” mágusok, akik mindhárom szín felhasználására képesek, azonban átlagban gyengébben, mint az egy színre specializálódó mágusok.
Jak, a történet főszereplőjéhez mérten természetesen ezen ritka mágusok közé tartozik. Ez számunkra azt jelenti, hogy három különböző működésű támadásfajtánk lesz. A kék mágia nagy hatótávú, erős és precíz lövéseket ad le, a zöld rengeteg, közepes hatótávút, a piros pedig több ellenfelet eltalálni képes, nagy erejű, de rövid távú csapásokat mér. Ezek a mágiák működésükben nagyban hasonlítanak a megszokott lövöldözős játékok fegyvereihez: a kéket főleg a puskákra hasonlítanak, a zöldek gépfegyverekre, a piros varázslatok pedig egyértelműen shotgunra emlékeztető működésűek. Bár sokkal látványosabbak is mint a sima fegyverek, a mágia színek megkülönböztetése arra is szolgál, hogy az ellenfeleink, akik szintén valamilyen mágiát használnak, az általuk képviselt színre sokkal érzékenyebbek, mint a másik kettőre. Egy távolról lövöldöző kék mesterlövészt a legegyszerűbben egy jól célzott kék mágia fejlövéssel győzhetünk le, míg a vörös közelharci ellenfelek ellen a leghatásosabb a közelre nagyot ütő piros mágia lesz. Ez változatosságot és egyszerűséget kölcsönöz a harcnak, úgy, hogy még remek látványt is kölcsönöz.
A játék ezen felül rendelkezik egyfajta metroidvania érzettel is, ugyanis küldetések között szabadon bolyonghatunk a feloldott területek között, a játék során feloldott képességekkel új kincseket szerezhetünk, illetve titkos utakat nyithatunk meg. A játék előrehaladtával ellenfeleink is egyre erősebbek és változatosabbak lesznek, kényszerítve minket trükkjeink és mágiáink kreatív használatára. Egy számomra rendkívül szimpatikus pontja a játéknak hogy rengeteg küldetés végén kapunk egyedi boss harcokat, amelyek erősebb egységek bemutatásától egészen egy sárkánnyal való párbajig sorakoztat fel rengeteg érdekes ellenfelet, melyek mindegyike remek kihívás és maradandó élmény.
A szinkronszínészek fantasztikus munkát végeztek a kapott szövegek ellenére is, és a karakterek összességében emlékezetesek és érdekesek lettek általuk. Mindannyian kifejezőek és érzelmesek, ami minden jelenetet jobbá tesz az előzőnél. A zene tökéletesen dolgozik össze a látvánnyal és a játékmenettel, továbbá a háttérzenék remekül feszültséget adnak a hatásosabb jeleneteknek, és a játék minden pillanatának remek aláfestést adnak.
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!
A Knights Within egy ígéretes roguelite játék, mely remek játékokból merít ötleteket, és azokat jól…
Az Oxide games műhelyéből érkezett egy 4X játék, ahol a győzelemnek nem feltétele az, hogy…
Az ATLUS 35 évnyi tapasztalattal, a Persona és Shin Megami Tensei sorozatokból merítve és rengeteg…
A megszokott arcade lövölde most egy kissé más perspektívából.
Gyerekbarát Lego-kaland, mely szakít a tradicionális Lego játékok hagyományaival, hogy valami sokkal szebbet hozzon létre.…
