Hexguardian – játékteszt

A tower defense műfaj elég régről származik és azóta már sok iteráción ment át. Talán a legnagyobb löketet a Warcraft III map editorral készített modok adták, amelyben hullámokban érkező egyre nehezebb ellenségek legyőzése volt a cél taktikus épület lehelyezés által. A rengeteg böngésző alapú Flash játékban is gyakran visszaköszönt a műfaj, mivel grafikailag viszonylag egyszerűen hihetetlenül komplex pályákat lehetett készíteni. Az egyik ilyen híresebb például a Gemcraft volt. Próbáltak élete során többször hozzácsapni más-más mechanikákat, például belsőnézetes shooterként védeni. A Hexcraft procedurális pályagenerálást hoz csavarként, amely elég mély stratégiai elemeket hoz a szimpla játékmenetbe.

A fő gameplay loopot az alkotja, hogy a kezdeti pár hex alkotta pályánkat bővítjuk további darabokkal úgy, hogy az stratégiailag jobban bevédhető helyzeteket teremtsen számunkra. Ez nem csak szimpla terület növelés, de ténylegesen meg is változtatja az útvonalakat vagy teljes mértékben ellehetetleníti azokat. Például ha egy vízi út általunk egy folyóból egy körbekerített tóvá alakul, akkor ott nem termelődik a következő wave alatt már hajó, stb. Vigyázni kell viszont, mert ha elzárjuk a spawnoláshoz használható kapukat, akkor erősítjük vele a megmaradó támadó lényeket.

A procedurális generáláson kívül minden egyes „nap” végén különböző fejlesztéseket választhatunk. A napok azok a runok egységei. Nappal építünk, este védünk. Minél több nap telik el, annál erősebb és több ellenséggel kell szembenézzünk. A runok során permanensen feloldható fejlesztéseket és új pályaelemeket oldhatunk fel, amely szintén további újrajátszásokra ad lehetőséget. Valamilyen szinten ez egy picit rossz is a műfaj tekintetében, ugyanis a legjobb pontszám elérése utáni verseny elvész azáltal, hogy minden egyes elindított run más és más, viszont sosem tudhatjuk mi vár ránk a következő run alatt.

Az építményeken kívül varázslatokat is használhatunk, amelyeket aktívan lehelyezve tudjuk befolyásolni a csata kimenetelét. Például az egyik legkorábbi ilyen varázslat az egy viharfelhő generálása, amely lassítja és sebzi a viharon áthaladó ellenségeket. A feloldható elemek egy szerteágazó pókháló szerű rendszerben vannak elhelyezve, így érdemes előre megnézni, hogy milyen az a játékstílus, amelyet képviselni szeretnénk és taktikusan elindulni a feloldásuk irányában. Nem kell viszont iszonyatosan grindolni a játékon belül megszerezhető fizetőeszközt, ugyanis bőségesen jutalmaz minket a játék.