Kilenc évvel a Helldivers megjelenése után elérkezett a várva várt folytatás. Az Arrowhead Studios által fejlesztett játék a játékmenetet teljesen felforgató változtatások ellenére is értelmesen megragadják az első rész varázsát. A legnagyobb változás a játék perspektívája, az eredeti játék izometrikus nézetével ellentétben a folytatás egy harmadik személyes, váll feletti kamerát használ, sokkal közelebb helyezve minket az akcióhoz. Az első részben minden játékos egyszerre tartózkodott a képernyőn, az ellenségek hullámairól nem is beszélve. Ez kaotikus pillanatokhoz vezetett, amikor a teljes csapat kétségbeesetten próbált túlélni, miközben a csapattársakat is szemmel kellett tartania. A folytatásban a képernyő csak a miénk lesz, azonban ez nem véd meg a csapattársainktól, aki az előző részhez hasonlóan pont olyan gyorsan végezhetnek ki minket, mint a kamion nagyságú bogarak, vagy a Helldivers-féle terminátorok. Az új nézeten keresztül az első játék káosza teljes mértékben megmaradt, csak mi kerültünk közelebb hozzá. Az új alapmechanika új problémákat vet fel, a csataterek, amelyekre ledobnak minket, hatalmasak, több ellenséget rejtenek és a csapattársaink, mivel nincsenek a képernyőnkhöz kötve, így szabadon elkóborolhatnak a közelünkből, magunkra hagyva minket.
Maga a játékmenet és a játékmechanikák fantasztikusak. A fegyverek súlyosnak érződnek és minden lövésnek ereje van, amelyet a játék mind hangban mind látványban éreztet. A Playstation 5 Dualsense kontrollerének köszönhetően minden fegyvernek saját egyénisége van. Az első részhez hasonlóan a mozgás csökkenti a pontosságot és növeli a visszarúgást, ami egy nehézfegyver használata pedig hatványozottan nehezebb, mint az alapfelszerelésünkhöz tartozó kisebb fegyvereknél. Bár mozgásunk meglehetősen korlátozott, ugyanis sem ugrani, sem bukfencezni nem tudunk, repertoárunk guggolásból és vetődésből fog állni. A vetődés a fő kitérő manőverünk mind az ellenfelek, mind a csapattársaink és az általuk dobált veszélyek ellen. Minden irányba tudunk vetődni, és vetődés közben is minden irányba tudunk fordulni és lőni is.
A játékmenet ismerős lesz az eredeti HELLDIVERS játékosainak, hiszen a játék magját megőrizték: a galaxistérképről kiválasztunk egy bolygót, azon egy küldetést, és meteorként becsapódva osztjuk a demokrácia szent eszméjét. Minél többet harcolunk egy adott bolygón (a játék ilyenkor a teljes játékosbázist figyeli), annál inkább felszabadul, és annál messzebbre toljuk a demokrácia ellenfeleit a galaxis pereme felé. Ez egy nagyszerű módja annak, hogy úgy érezzük, hogy győzelmeinknek súlya és eredménye van. A játék küldetései alatt egy megadott időkeretünk van a fő és mellék feladatok teljesítésére, a térkép felfedezésre és a bolygó elhagyására. A fő feladatok általában egyszerűek: ölj meg x mennyiségű bogarat, pusztíts el tojásokat, indíts újra valamilyen létesítményt, illetve a személyes kedvencem: asszisztálj egy nukleáris rakéta elindításában (mely felrobbanása a játék egyik legemlékezetesebb pontja – igen, ennek is szemtanúi lehetünk).
A fő és opcionális célok teljesítésével több kreditet és aranyat zsebelünk be a küldetés teljesítése után, amivel hajófejlesztéseket, új fegyvereket vagy páncélokat vásárolhatunk, ezeken felül új strategemeket tudunk fejleszteni. A strategemek azok a parancsok, melyeket kiadva a küldetések közben nehézfegyvereket kérhetünk le a zászlóshajónkról, légicsapásokat kérhetünk, vagy a zászlóshajóról – melynek időbe telik a célzás, vagy a vadászgép kíséretünktől – akiknek 3 támadás után vissza kell repülnie újratölteni, ezen felül rendelkezésre állnak aknák és automata lőtornyok is. Rengeteg mindent megvásárolhatunk és teljesen különböző loadoutokat tudunk kialakítani, így rengeteg különböző játékstílust választhatunk magunknak.
A játék általános története, világa és annak hangulata nagyon vicces. A tutorial rögtön azzal indít, hogy a kiképző őrmester a demokrácia elsöprő erejéről kiabál, valamint hosszasan fejtegeti, hogy mennyire kiváló Helldiver lesz belőlünk az oktatás teljesítése után. A demokráciát el kell terjeszteni a galaxisban, és ez a mi feladatunk lesz. Szükségünk is a demokrácia minden erejére, ugyanis ellenfeleink nem kegyelmeznek és közelednek SuperEarth felé, fenyegetve azt.
És hogy kik ellen is harcolunk? Az előző részből ismerősek lehetnek a bogarak, akik a galaxis keleti oldalán okoznak fejfájást nekünk. A bogarak előnye velünk szemben az, hogy rengetegen vannak és rendkívül ellenálló kitinpáncél borítja őket. Pillanatok alatt le tudnak rohanni minket és ha páncélozott bogarak is jelen vannak közöttük nagyon megnehezítik a dolgunkat. A második ellenséges frakció, akik a nyugati oldalán foglalnak helyet a csillagtérképünknek az automaton-ok, akik az előző rész kiborgjainak a helyét veszik át. Az automaton-ok a Helldivers világának terminátorai: érzelemmentes gyilkológépek, akiknek a programja csak az emberek elpusztítását tartalmazza. A bogarakkal ellentétben ők a saját megközelítésünket használják ellenünk: gépfegyverek, rakétavetők, ágyúk, lépegetők, tankok. Egyes automaton-ok láncfűrésszel és karddal támadnak ránk így minden hatótávolságot lefedve. A Helldivers harmadik frakciója, az Illuminate nevet viselő idegen faj jelenleg nem képviselteti magát, azonban a kiborg frakcióval szemben őket senki nem helyettesíti. A Helldivers 2, mivel Live Service alapú játék, így valószínű, hogy nem kell sokat várnunk az ellenséges civilizáció felbukkanására.
A játék remek, a mikrotranzakciók egyáltalán nem szükségesek, mivel teljes mértékben csak a külsőnket változtatják meg, amit úgyis játék közben a por és ellenfeleink vére olyan mértékben betakar, hogy egytálalán nem feltűnő milyen páncélt viselünk. Az egyetlen negatívum, ami viszont hatalmas, az a PC verzió kernel-szintű anticheat-je, az nProtect GameGuard. Azon kívül, hogy az nProtect múltbéli hibái miatt mára már nagyjából malware szintre lépett, számos hardveren játszhatatlanná teszi a játékot, amit a fejlesztők ugyan erősen próbálnak orvosolni, a mai napig van olyan (nem túl régi) hardver, ami ellehetetleníti a játékosokat akár egyetlen küldetés teljesítésétől. Így teljesen őszintén csak a játék PS5-ös verzióját tudom ajánlani, mivel várhatóan az év egyik legjobb játékáról beszélünk. Amint észhez térnek a fejlesztők és lecserélik az anticheat-et a PC-s verziót is melegen tudom majd ajánlani.
A Worshippers of Cthulhu a városépítést keresztezi a Lovecrafti mitológiával egy baljós, de rendkívül ígéretes…
Jön a Steel Hunters – egy ingyenesen játszható, mecha hősöket felvonultató lövöldözős játék, amely egyedülálló…
A Temporal Purge: Z egy leegyszerűsített CoD: Zombies játékmód, annak előnyeivel és az egyszerűségéből adódó…
A Dimensionals egy rendkívül stílusos és nagyon ígéretes roguelike deckbuilder, mely novemberben indult útjára Korai…
Az Arcanum inspirálta New Arc Line egy ígéretes CRPG, azonban egyelőre a kiforratlanabb Early Access…
Megérkeztek az első téli napok, és ezzel kezdetét vette a World of Tanksben a várva…
