Hand of Fate 2- játékteszt

A Hand of Fate egy olyan játék, amit nem lehet egy kategóriába besorolni. Hívhatjuk szerepjátéknak vagy hasonlíthatjuk „dungeon crawlerekhez” , de a alkotóeleme még is csak a kártya, így lehet kártya játék is. A felszerelésünk, a varázslatok, de még a pályák is véletlenszerűen leosztott lapok, melyek mindegyike valamilyen eseményt vagy kihívást rejt. Hogy éppen mi is történik az adott lépésnél, azt az osztó ismerteti velünk valamilyen szarkasztikus vagy gúnyos megjegyzéssel karöltve.

A legtöbb esemény kártya egy eldöntendő kérdést vet fel, melyekre belátásunk szerint válaszolhatunk az adott opciók közül. Dönthetünk úgy, hogy nem foglalkozunk vele és így nem érhet minket baj, ám akkor a jutalom lehetőségéről is lemondunk. Dönthetünk úgy, hogy belemegyünk, de ha a feladat kockázatos, bizony csúnyán pórul járhatunk. Szinte minden esetben négy lap közül kell kiválasztanunk egyet, így döntve el, hogy a cselekvésünk sikerrel járt avagy kudarcba fulladt. Lényegében „itt a piros, hol a piros” stílusú keveréssel az osztó átrendezi a lapokat és várja, hogy válasszunk. Ha sikerrel járunk és a kártya „új lap” volt a pakliban, megnyerjük az érméjét mellyel jogot kapunk arra, hogy kivegyük a többi közül és ne jöhessen elő újra. Persze érdemes olyan lapokat választanunk amik könnyen megoldhatóak vagy csak előnyünk származhat belőlük, ám figyelni kell arra is, hogy ha nincsen „új lap” a paklinkban aminek az érméjét megszerezhetjük, a későbbi pályákon bizony nem biztos, hogy elég erősek leszünk az akadályok legyőzésére. Pontosan ez az amitől a játék különleges, más mint egy szokványos kártya vagy szerepjáték. Itt nem elég jó paklit összerakni és szerencsésen kihúzni a lapokat, itt ügyesnek is kell lenni, ha csatára kerül a sor.

Most már tudjuk ilyen a játék, nézzük meg mi az, amivel több lett a második részben. Muszáj megemlítenem, hogy ugyan az első rész sem volt csúnya, a folytatás szebb és letisztultabb képet ad a játék minden pontján. A küzdelmek alatt használható opciók száma is megnövekedett. Eddig minél több ütést vittünk be sérülés nélkül, annál nagyobb szorzót kaptunk a sebzésünkre, ezúttal viszont minden fegyvernek van egy különleges támadása , amit a maximális ütés elérésénél aktiválhatunk és lesújthatunk vele ellenfeleinkre. Ez a maximum fegyverenként változik és különféle ellenfelek ellen hatásosak. A különleges támadásaink béníthatják, lassíthatják vagy akár azonnal meg is ölhetik az áldozatainkat.

Ha mindez nem lenne elég ahhoz, hogy lenyűgözzön minket, akkor kapunk egy társat is magunk mellé, aki segít nekünk nem csak a csatákban, de a pályákon való átjutásban is. Saját képességekkel rendelkezik, s ugyan csak egy jöhet velünk egyszerre, ám számos barát van, aki támogathat minket utunkon, így minden küldetés megkezdése előtt választhatunk, hogy ki jöjjön velünk. A sima már korábban említett „itt a piros, hol a piros” játékstílus kockázatos döntéseknél természetesen a játék része maradt, ám a fejlesztők a Defiant Developmentnél úgy gondolták, hogy lehet ez még izgalmasabb is, így kaptunk pár új módot is. Lett egy szerencsekerekünk, melyet gombnyomásra megállíthatunk és remélhetjük, hogy ott áll meg ahol mi szeretnénk. Kaptunk egy kockavetés módot, ahol már kitalálhattátok, bizony nagyobbat kell dobnunk, mint amit az osztó kiszab nekünk. Ehhez három dobókockával kétszer dobhatunk úgy, hogy van lehetőségünk megtartani azt vagy azokat a kockákat melyeket elég nagynak gondolunk. Ezek tökéletesen illeszkednek a Hand of Fate világába és ugyan nem hiányoztak az első részből, mostanra már nem értem, hogy működhetett nélkülük.

Továbbá az „ellátmány” paklinkban, ahol az életerőnk, az élelmünk, és a pénzünk van, megjelent egy új lap, az úgynevezett „Fame„,  azaz hírnév. Ezt hősies tettekkel tudjuk növelni, illetve, ha alul maradunk egy párbajban vagy nem jó hírünkhöz méltóan cselekszünk, akkor veszíthetünk belőle. Azon felül, hogy bizonyos feladatok teljesítéséhez feltétel egy adott mennyiség belőle, vannak úgynevezett platina lapok, melyekből kategóriánként egy lehet a paklinkban és a fegyverek közül ezeket a lapokat akkor tudjuk használni, ha arra méltóak vagyunk. Ehhez persze úgy kell össze állítani a kártyákat, hogy legyenek olyan események, melyeknél növelhetjük hírnevünket.