A geekek korunk iparának titánjai, akiknek képregényhősök a bálványai és az interneten buliznak. Tudnak valamit a 21. századi életről, amit mások nem: olyasmit, amiből mindannyian tanulhatunk. A Geek bölcsességek közel kétszáz, széles körben ismert filmes, televíziós, irodalmi, valamint a játékokból, a tudomány világából, és az internetről származó idézetből kiindulva ad hasznos tanácsokat. A modern kultúra ragyogó gyöngyszemeit öt megrögzött geek tárja elénk, az átlagember fantáziáját túlszárnyaló képzelőerejük segítségével. Igen, a könyvben szereplő rövid írásokat geekek alkották, geekek részére, a geekek világáról – az eredmény viszont olyan mélyreható, hogy a többiek bolondok lennének, ha nem olvasnák el.
Ha valaki a geekeknek szeretne könyvet készíteni, alapesetben is kemény fába vágja a fejszéjét, hiszen ami az egyik tábornak kedvére van, az rögtön a másik tábor lázongásához vezet. Ez a hőskorban is így volt (lásd még C64 vs. Spectrum vallásháború), és napjainkban sincs másképp (PS4 vs. XBOX). Stephen H. Segal megpróbált a biztosra játszani, és nem csupán azt érte el ezzel, hogy egyik tábornak se kedvezzen, hanem sikerült a végeredményt gyakorlatilag élvezhetetlen szintre süllyesztenie. Ehhez még hozzátette a magáét a magyar fordítás minősége is, no meg az eredeti szöveg kifejezetten az angolszász kultúrára építkezése.
Ebből sikeredett egy olyan egyveleget összegyúrni, amiben több a politikai(lag korrekt) utalás, faji, nemi, vallási és egyéb kategóriákon belüli egyenlőségre, egyenjogúságra felhívás, mindennapos „nesze semmi, fogd meg jól” életviteli tipp és tanács, mint a humoros megszólalás. Az még csak egy probléma a sok közül, hogy rengeteg olyan alkotásra olvashatunk utalást, ami akkor készült, amikor az olvasó még csak gondolat szintjén sem létezett (rengeteg film és könyv lett megemlítve a 70-es, 80-as évekből, vagy akár még korábbról is), ám sokkal nagyobb probléma, hogy az idézetek nagyobb százalékáról hazánkban a kutya sem hallott, és számos olyan képregény, film és sorozat került a válogatásba, aminek még csak magyar címe sincs. Talán nem véletlenül, mert hazánkban vagy sosem került forgalomba, vagy mert egyszerűen huszadrangú alkotás.
Persze, vannak nagy klasszikusok, amikről olvasva biztosan sokan lesznek, akik életükben először veszik kezükbe a Dűnét, vagy éppen néznek utána annak, mitől olyan jó a Star Trek vagy az Alice Csodaországban, és természetesen napjaink népszerű sorozatai is terítékre kerülnek, például az Agymenők, Sheldonnal az élen. Ám mindezek mellé rengeteg noname, B kategóriás cím is társul, amelyekre teljesen felesleges pazarolni az időt, főleg hogy a belőlük kiragadott, állítólagosan nagyon népszerű idézet teljesen semmitmondó ezen a kontinensen. Ezt spékeli meg a szerző még egy rakat ideológiai töltettel (bánjunk jól embertársainkkal, törekedjünk az egyenlőségre, becsüljük meg a geekeket is, együnk sok rostosat reggelire stb.) és semmitmondó közhelypufogtatással, amitől aztán végképp unalmassá válik a kis formátumú könyv lapozgatása.
Az eredeti elképzelés zseniális, hiszen az idézetek mentén fel lehet kelteni a célközönség érdeklődését számos ismertebb alapmű és kevésbé ismert gyöngyszem iránt, ráadásul humoros történeteket és fun facteket lehet belesűríteni egy alapvetően azért rövid terjedelmű szösszenetbe, amit így bárki bármikor fellapozhat, ha egy kicsit tágítani szeretné az érdeklődési körét és bővíteni az ismereteit. A gyakorlati megvalósítás azonban nem csupán a kulturális különbségek miatt, hanem a szerző inkompetenciája miatt is bőven hagy kívánnivalót maga után. A tartalom jó, ha 25%-a szórakoztató, érdekes, releváns, a maradék 75%-on pillanatok alatt át lehet lapozni. A nyomtatott verzióban a lábjegyzetbe miniatűr betűtípussal berakott fun factek közel ilyen arányban adnak bármi pluszt az olvasónak.
Ráadásul a magyar fordítás képtelen mindezt a megfelelő kulturális utalásokkal kiegészíteni, hiszen már az eredeti is egy alapvetően elbaltázott válogatás volt, így nem is tesz rá kísérletet. Annyira nem, hogy a könyv végén az összes idézetet eredeti nyelven is feltünteti. Nem tudni, minek, de valamire biztosan jó lesz majd.
Ha tehetitek, kerüljétek el messzire ezt a könyvet. Ha mégis kacérkodnátok az elolvasásával, előbb vessetek egy pillantást a digitális verzióban elérhető előnézetére.
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!