Football, Tactics & Glory – Játékteszt

Egy derűs tavaszi napon Orte, a honlap egyik szerkesztője, odalépett hozzám, majd megkérdezte, hogy „Kerék, mivel tudom, hogy szereted a focit, lenne itt neked valami…” Fel is csigázott, nem mondom, szinte aludni sem tudtam, úgy vártam, hogy vajon milyen új játékot próbálhatok ki. Aztán megjött a játék, az eszem meg elment. Nyilván a Heroes of Might and Magic nevű, körökre osztott játékot nem kell bemutatni senkinek, ahogy a Fifát sem. Ez a játék a kettő gyermeke. De azt kívánom, bárcsak ne randiztak volna.

A gépigénye a játéknak elhanyagolható, szóval bőven el tud futni akár a gyengébb gépeken, de inkább szánjátok másik játékra az időt.

Nem mondom, hogy rossz a játék, mert „sok” pozitívumot ki tudok emelni, de erről később. Tehát az alap koncepciója a Football, Tactics & Glory-nak, hogy 11-11 ellen szállnak harcba, legkevesebb 24 cselekményből álló félidőben (ez növelhető max 60-ig), és egy csapat egyszerre 3 mozdulatot vihet végbe. Kicsit bonyolultnak hangzik elsőre, pedig nem az. Illetve hát…

A focistáknak különböző statisztikái vannak, név szerint, hogy mennyire tudnak védekezni, passzolni, lőni, stb. Ezek alapján tudod meg egy játékosról, hogy ő most védőnek lesz hasznosabb (minél magasabb a védekezése), középpályásnak (itt a passz számít), vagy gólvágó csatárnak (értelemszerűen a lövése minél jobb). Ezek alapján a számok alapján csapnak össze. Pl.: éppen támadok egy 45-ös lövésű csatárral, védekezik rajtam egy 39-es védekezésű védő, és a kapus, aki mondjuk 70-es a védése. A gép tök random módon – mintha kockával dobtam volna – kidobja, hogy a 45-ös lövéshez képest most 15-öt használ. A védőnél kisorsolja, hogy a 39-hez képest most csak 7-est „dobott”, így a lövésem rajta átmegy. De jó – gondolod – már csak a kapus van hátra! 70-esből viszont kiválasztja a gép a 68-at, így kivédi. Tehát a technológiája ez a játéknak. Ugyanez igaz a passzoknál, íveléseknél.

De hogy érzékeltessem eme remek körökre osztott csodának a szépségeit, mondok még pár példát: Ahogy korábban írtam, egy játékos körében 3 mozdulatot tehet meg, utána a másik játékos jön. Na most, ha az ellenfélnél van a labda mondjuk az én kapumnál, első mozdulattal elveszem a labdát, tán még sikerül is, a másodikkal felpasszolom vagy ívelem a középpályásoknak, talán még ez is sikerül, és nem egy másik, üres vagy ellenfél által birtokolt területre rúgja a tehetséges védőm a labdát, akkor tovább tudom passzolni a labdát a csatáromnak. Már-már lövésre lendíteném az egeremet, mikor kiírja, hogy hát ennyi volt, az ellenfél jön… Kössz. Ő megcsinálja visszafelé ugyanezt, és így megy oda-vissza. Miközben az izgalom a tetőfokára hág.

Több játékmód elérhető, van természetesen a sima meccs a gép ellen, van multi része, és van a szezon, amikor egy csapatot irányítva a legalsó ligából indulva fel kell jutni a csúcsra. Kipróbáltam a multit, hát kb. 5 percig vártam, hogy legyen már valaki, aki játszik velem, de sajnos le kellett erről mondanom.

A szezon során rögtön kezdésnek ki kell választani a megfelelő csapatot, hogy melyikkel szeretnél világuralomra törni. Szembetűnik, hogy nincs nagyon licensz a játékban, így kiválasztottam a Manchester Reds (United) csapatát, naivan, hátha jó játékosokkal kezdhetek. Hát nem… Legalsó liga, nulla költségvetés, szenvedés. Mondjuk ezt a bajnokságot nagyon könnyen meg lehet nyerni, hipp-hopp feljutsz, de ott az X meccsből megnyersz kb. négyet, és X nagyobb mint 22.

Van természetesen fejlődési lehetőségük a játékosoknak, megtanulhatnak mondjuk becsúszni (mert nyilván ha már focisták, azt nem tudják egyből), nagyobbat bedobni, bombaerőset lőni, stb. Sőt, elég idő elteltével akár olyan lehetőségek is vannak, hogy mondjuk egy védő esetében, ha sikeresen leszereli az ellenfelet, akinél a labda van, az nem számít bele a körödben lévő három mozdulatba, ergo akár négy megmozdulást is csinálhatsz. De mire megtanulná ezt a játékos, nagyjából 10-12 szezont le kell játszani, és higgyétek el, nagyon unalmas…

És akkor az ígért pozitívumokról pár szó. A játék zenéje kifejezetten jó, nagyon tetszett, hangulatos, nem vált még akkor sem monotonná, amikor meguntam, hogy esélytelen normális eredményt elérni akkor, ha én játszom le a meccseket, így inkább nekiálltam szimulálni. Valamint a főmenüben az animáció (lassított felvételben három játékos a levegőben passzolgat egymásnak) kifejezetten látványos. Ennyi. Nincs több.

Tehát egy szó mint száz, nem lett egy jó játék, ellenben rossz. Nem mondom, hogy nem ajánlom senkinek, de csak a saját felelősségedre játssz vele, mert gyorsan megunod. Monoton, és nem sok sikerrel kecsegtet az első szezon után, ha feljutottál. Személyes véleményem szerint idő- és pénzpocsékolás, de ha szereted azokat a játékokat, amiket lehúznak, akkor sok sikert és élményt kívánok a játékhoz!