[FilmKarácsony] – The Christmas Chronicles

Bevallom őszintén a karácsony a kedvenc ünnepem. Valahogy ilyenkor mindent pozitívabban látok, jobb kedvem lesz, élvezem a készülődést, a sütést-főzést, az ajándékozást, a pihenést, a csengőket, a dalokat, egyszóval mindent, amit a karácsonyban szeretni lehet. Évek óta bevett szokásokkal készülődök, beleértve az olyan ígéreteket is, amik soha nem valósulnak meg, kivéve talán idén. („Esküszöm idén nem hagyom az utolsó pillanatra az ajándék keresést és nagybevásárlást!”) Számomra igazából nem is maga a karácsony az igazi élmény, hanem az azt megelőző időszak. Nevezetesen a kedvenc napom az egész ünnepből december 23-a. Ilyenkor felkelek, előveszem a jól bejáratott filmlistát, kiköltözöm a konyhába, ami szerencsére már összekötve van a nappalival és egész nap sürgök-forgok a konyhában, sülnek a (remélhetőleg) finomabbnál-finomabb ünnepi sütemények és ételek, szólnak a kötelező filmek. Azonban tavaly rájöttem, hogy annyi jó karácsonyi film van és tavaly is sok kimaradt, hogy idén a kötelezően 23-ai filmlistán kívül előre is megnézek pár alkotást. Így egy elég tetemes listát sikerült előállítanom, a számomra kedves karácsonyi filmekkel (igen, azért a Die Hard-ot is belevettem :P), amit most megosztok a nagyérdeművel is, hátha valakinek tudok jó ötletekkel szolgálni az idei év legbékésebb, legpihentetőbb ünnepéhez.

Első filmünk pedig nem más, mint az alig pár napja megjelent The Christmas Chronicles, ami egyelőre még csak angolul és angol felirattal található meg a Netflix szolgáltatásán keresztül, de remélhetőleg még időben kap egy megfelelő szinkront vagy magyar feliratot. Ugyanis nagy meglepetésemre egy élvezhető kis vígjátékról van szó, ami bár nem ér fel hangulatában kedvenc karácsonyi filmjeimhez, mégis majd kétórányi szórakozást ígér, néhány megható pillanattal és rengeteg nevetéssel.

A történet Pierce család gyermekei körül bonyolódik. A kis Kate és bátyja Teddy évről évre izgatottan és boldogan várták a karácsonyt, édesapjukkal és édesanyjukkal egyetemben. Azonban napjainkra valami elromlik, az apuka meghal, s a család elveszti a hitét a karácsonyban és a Mikulásban, kivéve a kis Kate-t, aki továbbra is hiszi, hogy a Télapó létezik. Ilyen körülmények között próbál a kislány gyerek maradni, miközben Teddy rossz társaságba keveredik, édesanyjuk pedig éjt nappallá téve dolgozik a kórházban, hogy eltarthassa gyerkőceit. Idén karácsonykor is a kórházba kell mennie, így gyermekei szenteste egyedül maradnak a nagy házban. A kis Kate ráveszi végül a goromba nagytestvért, hogy állítsanak csapdát a Mikulásnak, amire azonban egyikük sem számít, hogy a csapda bejön és bizony lencsevégre kerül a célpont. Persze innen kezdve már sejteni lehet, hogy kő kövön nem marad, a gyerekek felmásznak a szánra, véletlenül halálra ijesztik a télapót, lezuhan a szán, elvesznek az ajándékok, elszöknek a rénszarvasok. Feladat: mentsük meg a Karácsonyt!

Bár a történet nem túl eredeti a készítőknek sikerült úgy tálalniuk, hogy mégis végig érdekfeszítő maradjon, ehhez pedig nagyban hozzájárul Kurt Russel játéka. A színész lubickol a szerepben, kicsit játékos, kicsit hiú, de ízig-vérig Télapó a javából. Amolyan Dumbledore figura az északi sark minden erejével. A Mikulás ereje ráadásul nincs túlmagyarázva, csak úgy megtörténik és mi elhiszünk mindent, egy pillanatra sem kételkedve abban, hogy ennek így helye van-e vagy sem. Nem lepődünk meg azon, hogy másodpercenként teleportál át valahova vagy hogy egy zenekarra való hangszert húz ki a köpenye alól.

Sajnos azonban Kurt játékához a többi színész csak statisztálni tud, azonban ezt teljesen korrekt módon teszik, így sok kivetnivalót nem találtam senkinél. Az animált szereplőkön látszik, hogy nincs a film mögött a Marvel univerzum költségvetése, de a bájos CGI effektek teljesen megállják szerintem a televízión keresztül a saját helyüket. Azonban ami tagadhatatlan, hogy a karácsonyi hangulatot már így novemberben is át tudta hozni a film, amihez a látványon túl a remek zenék is hozzásegítik a nézőt.

Összességében a The Christmas Chronicles egy korrekt film lett. Egyáltalán nem kiemelkedő alkotás, nem lesz olyan klasszikus, mint péládul a Reszkessetek Betörők!, amiről a mai napig nem tud lekattani a nagyérdemű. (Én sem, és nem is akarok.) Azonban hangolódásnak vagy karácsony délelőtti programnak tökéletes kikapcsolódás lehet, s az arra fogékonyak remekül fognak szórakozni rajta, remélhetőleg hamarosan magyarul is.