A Dungeons of Hinterberg a kalandok, utazás és önfelfedezés témáját használva régóta kedvelt motívumokat használ, hogy egy különleges élményt nyújtson a játékosainak. Korábban írtam egy beszámolót a játék demója alapján, azonban az ottani tapasztalatokkal szemben, a teljes játék hatalmas változáson esett át azóta. A játék történetének középpontjában Luisa áll, egy bécsi joghallgató, aki úgy érzi, hogy az egyetemi élet és a mindennapok mókuskereke kiégette. Ez a fáradtság az, amely elvezetett ahhoz a döntéséhez, hogy maga mögött hagyva a mindennapok monotonitását, egy festői alpesi városba, Hinterbergbe utazzon, ahol reméli, hogy megtalálja önmagát.
Hinterberg azonban nem egy átlagos alpesi város, amelyet kizárólag tehénlegelők és sípályák öveznek. Ez a település egy mágikus világ kapuja, amely nemcsak turistákat, hanem kalandorokat is vonz. A város és annak környéke tele van rejtélyekkel és kihívásokkal, ahol Luisa nemcsak pihenni és feltöltődni vágyik, hanem új értelmet találni az életében. A történet alapvetése, hogy Hinterberg varázsereje vonzza a kalandvágyókat, és Luisa is belemerül ebbe a különleges világba e vonzás által.
A Dungeons of Hinterberg játék során Luisa nemcsak a város szépségeiben gyönyörködhet, hanem szembe kell néznie a közelgő veszélyekkel is. A város környékén található barlangokban rejtőző szörnyek és a mágikus erők mindennap egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. A játék során a feladatunk nemcsak a szörnyek legyőzése lesz, hanem egy mélyebb összeesküvés feltárása is, amely összekapcsolja Hinterberg titkait és a városban tapasztalható mágikus jelenségeket.
Luisa napjai különböző tevékenységekkel telhet, a mi döntéseink alapján, melyek során számos statisztikát kell figyelembe vennünk. Ez a rendszer a legjobban a Persona-sorozathoz hasonlítható. A játékban különböző módon tölthetjük el Luisa idejét: reggeli túrázással, délutáni pihenéssel, esti vásárlással vagy társasági életben való részvétellel. Ezek a tevékenységek befolyásolják Luisa hírnevét, tudatosságát, szórakozottságát és kikapcsolódását, amelyek hatással vannak arra, hogy kik állnak majd a rendelkezésére, ha segítségre van szüksége, és milyen információkat osztanak meg vele. Fontos megjegyezni, hogy a játék nem helyez nyomást ránk, így mindig van lehetőségünk arra, hogy másnapra halasszuk az aznapi teendőink.
A Hinterberg környékén található barlangok felfedezése során különböző környezetek közül választhatunk, amelyek mindegyike különleges mechanikákat, és egyedi képi világot és képességeket kínál. Például a havas Kolmstein régióban egy tuningolt hódeszkát és egy lézersugarat kapunk, amelyeket jégcsapok és cseppkövek áttörésére használhatunk – ennek a régiónak egy része volt elérhető a korábbi demóban. A Hinterwald őszi erdőjében a szél ereje és egy kis tornádó áll rendelkezésünkre, amelyekkel nehéz tárgyakat mozgathatunk. Ezek a képességek nemcsak a rejtvények megoldásában, hanem a szörnyek elleni harcban is segítséget nyújtanak.
A harcok a játékban a könnyű és nehéz támadások klasszikus kombinációjára épülnek, de ahogy Luisa előrehalad, és újabb kalandozókkal találkozik, egyre több támadási és védekezési trükköt sajátíthat el a különböző karakterektől. Ezek a harci technikák kellemesen frissítik fel a játékélményt, és változatossá teszik a küzdelmeket. Bár az ellenségek összetétele változatos, a boss harcok mechanikailag kevésbé fantáziadúsak.
A Dungeons of Hinterberg másik nagy vonzerejét a változatos fizikai rejtvények adják, amelyek szerves részét képezik a játéknak. A rejtvények megoldása során sziklákat dobálhatunk, falakat törhetünk át, bányaszekereken ugrálhatunk, és Monument Valley-stílusú forgó szobákat navigálhatunk. Ezek a rejtvények kihívást jelentenek, de megoldásuk remek jutalmakat rejt.
A játék grafikai stílusa szubjektív ízlés kérdése – az én véleményem továbbra is az, hogy míg a környezet remekül néz ki, a karakterek többsége nagyon csúnya lett, de ez a különleges képregényes stilizáció mindenképp emlékezetessé teszi a játék világát.
A Dungeons of Hinterberg nemcsak a kalandok és felfedezések világában merül el, hanem a Persona szériára emlékeztető közösségi RPG elemek is nagy szerepet kapnak. Luisa kapcsolatokat épít ki a város lakóival és látogatóival, ami lehetőséget ad arra, hogy mélyebb társadalmi szerepet töltsön be. A városban mindenki különálló személyiségként jelenik meg, és különböző történeteket osztanak meg Luisával. A társadalmi interakciók során különféle feladatokat végezhetünk el, amelyek különböző jutalmakat kínálnak, például több beérkező csomagot, vagy akár egy vacsorát egy luxusszállodában.
A társasági elemek egyik gyengesége a szinkronizált párbeszédek hiánya, ami a meglehetősen laposság teszi a hangsávot, ami továbbra is a játék gyengébb oldalához tartozik.
Az Oxide games műhelyéből érkezett egy 4X játék, ahol a győzelemnek nem feltétele az, hogy…
Az ATLUS 35 évnyi tapasztalattal, a Persona és Shin Megami Tensei sorozatokból merítve és rengeteg…
A megszokott arcade lövölde most egy kissé más perspektívából.
Gyerekbarát Lego-kaland, mely szakít a tradicionális Lego játékok hagyományaival, hogy valami sokkal szebbet hozzon létre.…
A White Day: A Labirynth Names Schoolt a koreai Resident Evilként is említhetném, azonban a…
