A Dungeon Keeper sorozat sajnos már csak az emlékekben él. Meghatározó játék volt, amely sok másik csapatot is megihletett, hogy elkészítse belőle a saját változatát. Egy ilyen spinoff a Dungeons sorozat is, melynek a negyedik részét próbáltuk ki. A játék folytatja az előző rész történetét, miközben fejleszt is a játékmechanika számos elemén. A kampány és a skirmish pályák ráadásul egy barátunkkal közösen is játszhatók.
Történetünk során Thalya-t, a Dark elfet alakítjuk, aki több kampány küldetés során leigázza a jó oldal seregeit az Absolute Evil nevében. A kampány epizódjai között rajzolt átvezető videók vannak, amelyek tele vannak referenciával és negyedik falat romboló poénokkal. A tutorial pálya rögtön egy komoly csatával indul, amelyben Thalya és csapata a féltestvére, Tristan és a jók serege ellen küzd. Ez az ütközet ugyan nem jár sikerrel, de beindítja a negyedik rész sztoriját.
A pályák során egyszerre két szinten kell játszanunk: a föld alatt és a felszínen. Az alsó szinten építjük az egységeket és a nyersanyagokat dolgozzuk fel, míg a felszínen az elkészített egységekkel kell megadott feladatokat elvégeznünk miközben lerombolunk és megölünk minden ellenséges egységet. Amennyiben letaroltunk egy régiót a seregeinkkel, akkor a világ reflektálja ezt úgy, hogy a terület határai tűzfallá változnak, az épületek kigyulladnak, stb. A két pályarész között a történet előrehaladtával egyre jobban kell tudnunk váltogatni, ugyanis ha nem kontrolláljuk a fenti területet, akkor az ellenséges seregek megtámadják a földalatti bázisunkat.
A pályák során négy ágból álló fejlesztési fával oldhatjuk fel az épületeket és a technológiákat. Ezek a történet alatt lassan válnak elérhetővé és némi magyarázó történet is jár mellé, amikor megkapjuk őket. A Dungeon ág főként a termelés és a bázisvédelem elemeit tartalmazza. A Horde ágon viszonylag olcsó egységeket szerezhetünk és a fa végén bónuszokat adó főzeteket gyárthatunk. A Demons ágon varázslatokkal rendelkező démonokat kapunk és megnyílik a mana/spell rendszer, amivel hatalmas előnyre tehetünk szert a felszíni csatákba. Az Undead ág pedig a halott vagy legyőzött egységekkel foglalkozik és élőholt egységeket tud gyártani. A hullákat a temetőbe, az elfogott egységeket a börtönbe zárhatjuk.
A játék képi világa nagyon színes és tele van humoros animációkkal. Hasonló játékokkal ellentétben itt sosem volt nehéz megkülönböztetni az egyes szobákat kinézetük alapján. Jól elkülönülnek a berendezések és szín témák egymástól. A zenei anyag is minőségi lett. A képernyőn jelenleg látott helyszín szerint változik a téma (bázis/felszín) és csatában is dinamikusan váltogat a jók/rosszak/csata zenék között. Ha ez nem lenne elegendő, akkor a szinkronmunka is zseniális. A narrátor például a Stanley Parable-ből ismerhető Kevan Brighting, akit az epizódok közötti átvezetőkben és a játékmenet során különféle megjegyzésekben hallhatunk.
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!
