A Compile Heart játékai közül mostanában többet is teszteltem, és le kell szögeznem, hogy a Death end re;Quest 2 narratívából és átgondolatlanságokból adódó alacsonyabb minőségéhez képest, a Death end re;Quest eredeti része, és a jelen teszt alanya, a Dragon Star Varnir mind mind nagyszerű JPRGk. A Dragon Star Varnir során, a címből érezhetően a sárkányok központi témájával dolgozik. A játékban egy lenyűgöző harcrendszer és magával ragadó történet társul. A játék főszereplője, és az általunk irányított karakter Zephy, aki a történet elején egy sárkánnyal harcolva megsebesül, a megmentői révén pedig egy olyan spirálba keveredik, mely során a sárkányok és a boszorkányok háborújának egy központi szereplője lesz.
Zephy egy katona, akit arra képeztek ki, hogy a boszorkányok ellen harcoljon, azonban a sztori elején kapott sérülésből két boszorkány menti meg, melynek következményeként maga is boszorkánnyá válik, méghozzá az első férfi boszorkánnyá. Ez a sokkoló esemény teljesen felforgatja a saját értékrendjét, bár hamar megszokja az új képességeit, és megérti, hogy a boszorkányok valójában nem olyan gonoszak, mint amilyennek először tűntek. Az történet előrehaladtával Zephy felfedezi, hogy a katonatársai, akikkel ezelőtt együtt harcolt, sokkal kegyetlenebbek és kétszínűbbek, mint a boszorkányok, akikre addig ő is vadászott.
A Dragon Star Varnir története tele van fordulatokkal, és a karakterek egymás közötti remekül megírt interakciói rendkívül élvezetesebbé teszik a játékot. A központi szereplőgárda izgalmas dinamikát hoz létre. A párbeszédek hosszúak, de rendkívül szórakoztatóak, és a remek szinkronszínészek még tovább fokozzák az élményt. A hangulatot a titokzatos és varázslatos fantasy témájú zenék teszik még vonzóbbá, ami elragadó atmoszférát teremt a játék során. Ez nagyon hasonlít a Death end re;Quest hangulatépítésére.
Ami a játékmenetet illeti, a Dragon Star Varnir nagy hangsúlyt fektet a party testre szabására és a karakterek fejlődésére, ami kellemes mechanikai mélységet ad a JRPGnek. A szintlépés mellett a boszorkányaink lehetőséget kapnak ellenségeink felfalására, amelyekkel „dragon core”-okat szerezhetünk. Ezek mini képességfákat oldanak fel az egyes karaktereknek, ahol különböző adottságokat növelhetünk, illetve új aktív képességeket oldhatunk fel. Ez a rendszer szerteágazó lehetőségeket kínál a stratégiánk kialakításához és fejlesztéséhez.
A karakterfejlődés azonban nem csak a hagyományos RPG módokon történik, ugyanis, mint sok más JRPG-ben is, a történet szempontjából is nagyon fontos aspektus is szerepet kapott. A küldetések között meglátogathatjuk a boszorkány társainkat, és ajándékokat adva nekik erősíthetjük a kapcsolatainkat velük. A társaink mellett, a játék ránk bíz három „kishúgot” is, akiknek az etetése a mi feladatunk lesz a játék során. Ezen három karakter sorsa teljes mértékben a mi akcióinktól függ. Ha nem etetjük őket, vagy épp túletetjük őket, akkor a sárkányátok által sárkányokká változnak, és az egyes dungeon-ok főellenfeleivé válnak. Ez hatalmas hatással lesz majd a történet végére is, és a legjobb végkifejlet eléréséhez mindhármukra vigyáznunk kell, a játék teljes hosszán keresztül.
A Dragon Star Varnir dungeonjei nagyok és összetettek, számos rejtett kincset és opcionális, az átlagosnál sokkal erősebb ellenfelet találhatunk, ha felfedezünk. A karakterek, boszorkányhoz híven repülni is tudnak a seprűiken, ami megkönnyíti a navigációt, és még a harcrendszerhez is szorosan kötődik. A repülés mellett pedig használhatnak speciális varázslatokat, mellyel hidakat idézhetnek vagy akadályokat törhetnek át. A harcrendszer a JRPG-k klasszikus körökre osztott rendszerét használja, egy érdekes elemet is hozzáadva: a harc három szinten zajlik, ugyanis a karakterek repülés közben harcolnak, és fel- és leszállhatnak a különböző szintekre. A karaktereink segítségével csapdákat állíthatunk az ellenségnek, valamint visszalökhetjük őket más szintekre. A boszorkányaink, a Death end re;Quest glitch mechanikájához hasonlóan, időről időre Dragon Awakeningen esnek át, mely a glitcheléshez hasonlóan új külsőt ad nekik, és erősebbé teszi őket.
Bár a harcrendszer sok szempontból zseniális, a fő problémája a limitáció. Minden karakter csak öt varázslatot tud felszerelni, ami, az elérhető varázslatok számát tekintve rendkívül korlátozza a taktikai lehetőségeinket, különösen akkor, ha a sokféle különböző ellenséggel találkozunk, eltérő elemi gyengeségekkel.
Az ATLUS 35 évnyi tapasztalattal, a Persona és Shin Megami Tensei sorozatokból merítve és rengeteg…
A megszokott arcade lövölde most egy kissé más perspektívából.
Gyerekbarát Lego-kaland, mely szakít a tradicionális Lego játékok hagyományaival, hogy valami sokkal szebbet hozzon létre.…
A White Day: A Labirynth Names Schoolt a koreai Resident Evilként is említhetném, azonban a…
Mit kapunk, ha a szerelmünk a horror zsáner iránt sosem szűnt meg és ezt összekeverjük…
