Dragon Ball Fighter Z – játékteszt

A kérdés csak az, hogy kiszabadultam és élvezem Goku és Vegeta újabb kalandjait, vagy egy hatalmasat csattantam a falon, amibe a vonat ütközött? Nos, ez a cikkből kiderül.

Kezdjük is a legelején. Kaptunk egy új történetet, ami – Beerus (a pusztítás istene) jelenlétéből – nagy valószínűséggel a jelenleg is műsoron lévő Dragon Ball Super anime ideje alatt vagy után játszódik, ez sajnos nem derül ki. Viszont cáfolhatatlan, hogy az események érdekesek még akkor is, ha nem meglepőek. Minden játéknál érdekli az embert a történet, nincs ez másként a verekedős játékoknál sem. Így hát én is ezzel kezdtem, és óhjaj… bár ne tettem volna, a story szerint valamilyen hullámok meggátolják a Z-harcosokat abban, hogy erejüket használják, és csak akkor tudnak küzdeni, ha összekapcsolódnak egy ismeretlen lélekkel, ezek lennénk mi… El kell ismerjem, a megoldás ötletes, tetszik az elképzelés, hogy próbálnak ténylegesen bevonni minket a játékba, időnként még a karakterek gondolatban beszélnek is velünk, de ha őszinte akarok lenni, akkor be kell lássam, ez így nem az igazi, én nem egy hozzájuk kapcsolt lélek szerettem volna lenni a játékban, hanem a kedvenc karakterem egyike, emiatt nekem ez egy elég vegyes élmény volt, és bár ez még nem vette el a kedvem, furcsa szájízzel folytattam.

Ám úgy voltam vele, hogy ez csak egy mód, ráadásul nem is a játék legfőbb lényege. Úgyhogy 1-2 nap duzzogás után kapott még egy esélyt. Nekiálltam a kihívásoknak és a gyakorlópályáknak. Az utóbbi megtanított arra, hogyan is tudom jól használni a karaktercseréket és hogy az amúgy nem túl sok ütésből hogyan lehet hosszú és kivédhetetlen kombinációkat alkotni. Itt kezdte visszaszerezni a bizalmamat a játék. Mikor 40-50 perc gyakorlás és oktatás után végeztem mindegyik „pályával”, jöhetett az úgy nevezett „Arcade” mód, ami nem hogy nem könnyű, de 2 alkalommal is úgy elvert a gép, hogy megmozdulni alig bírtam, majd amikor nagy nehezen legyőztem, kiírta, hogy „Hard mode unlocked„, vagyis a nehezebb fokozat is megnyílt. Nehezebb fokozat?! Hát ez is lehetetlennek tűnt. Itt volt az a pillanat, amikor rájöttem, hatalmas hiba lett volna visszavinni és nem megpróbálni adni a játéknak még egy esélyt. Akik olvasnak, már jól tudják, hogy szeretem a kihívásokat, hát ezekben bővelkedik a Dragon Ball Fighter Z is bőségesen.

Aztán ott van az ilyen játékok legfőbb eleme, az online mód, és óh, apám… stabil szerverek, gyors matchmaking (ellenfélkeresés), kiválaszthatjuk, hogy nálunk erősebb vagy velünk egyszintű játékosokkal szeretnénk játszani, összeállíthatjuk a csapatunkat bármilyen  formában a 20+1 karakterből, akik rendelkezésünkre állnak a régi és az új animékből is, a karakterek ütéseit ugyanazzal a kombinációkkal tudjuk aktiválni, ám mindenkinél más-más eredménnyel. Látványos, élvezetes, és ha belejövünk, nagyszerű élményt nyújt még az online csata is.

A játszható karakterek

És ha a történetet is végigjátszottunk, megkapjuk a 21. karakterünket, aki Android 21 névre hallgat. Lehet, hogy ez csak véletlen, vagy lehet, hogy a tervezők pont így akarták, mindenesetre a karakterek szépen és alaposan ki vannak dolgozva, ráadásul egy nagyon jó ötletnek bizonyult egyedi párbeszédeket berakni a csapattársak között attól függően, hogy melyik 3 karaktert választottuk. Van is rá egy külön trófea, hogy mindegyikkel találkozzunk.

Úgyhogy ugyan a játék döcögősen indult, és az első benyomás nem volt éppen kellemes, második esélyét nem puskázta el, és bebizonyította, hogy ez bizony egy nagyon jó játék, és megérdemelte az időnket. Kicsit kisiklott a hype-vonat, de szerencsére visszatalált a sínekre.