Call of Duty – Vanguard kampány – Játékteszt

Az utóbbi években egyre kevésbé követem a Call of Duty sorozat tagjait, sőt be is vallom, hogy a legutóbbi rész, a Cold War egyelőre teljesen kimaradt (majd pótlom egy leárazás alkalmával). Azonban az idei részt, főleg a második világháborús téma, illetve a nagyobb címek hiánya miatt eléggé vártam. Úgy voltam vele, ha másra nem is, de a kampányra érdemes lesz vetni pár pillantást, hátha az agyoncsépelt klisék helyett kapunk valami újdonságot. Persze a reményeim nem szárnyaltak túl magasra, és a jobb vállam fölött üldögélő kisördög epés megjegyzésére (álmodj csak fiacskám) is csak annyit mondtam, hogy ha ez is tipikus COD rész lesz, akkor is legalább esténként lövöldözök egy jót. Persze az ördög nem alszik és általában igaza van.

A Vanguard kampánya egy ütős vonatos jelenettel indít, ahol Németországban szelve a kietlen vidéket egy szigorúan titkos bázishoz érkezünk, ellopni szigorúan titkos anyagokat, amikről azt se tudjuk, hogy micsoda. Szedett-vedett csapatunk tagjai egytől-egyig saját szakterületük kiválóságai, így van velünk orosz mesterlövész hölgytől kezdve, angol, több nyelvet beszélő parancsnokon át az amerikai fenegyerek pilótáig minden. Az akció persze félresikerül, a csapat fogságba esik, ami pedig temérdek időt ad arra, hogy a karaktereket jobban megismerve a front több, múltbéli tájékán is megforduljunk. A történet felváltva ugrál a különböző szereplők között, szépen lassan kibontva saját történetüket, megmutatva ezáltal erősségeiket és gyengeségeiket is. Mindeközben a két fő gonosz jóvoltából első kézből tapasztalhatjuk meg a Német Birodalom bukását, az azt körülölelő terrort és úgy egyébként is a Náci Németország kegyetlenségét.

Főhőseink saját képességekkel is rendelkeznek, például Jackson (a pilóta) képes lelassítani maga körül az időt és gyors egymásutánban, automatikus célzással kilőni és megjelölni a környezetében lévő ellenfeleket. Petrova (az orosz mesterlövész) pedig az agilitását felhasználva képes olyan helyekre felmászni, mint senki más, ezáltal az egyik legváltozatosabb harci jeleneteket produkálva a játék során. A különböző missziók során ezekre a képességekre fogunk hagyatkozni, bár nagyon sajnáltam néha elengedni Petrova kezét, aki messze a legjobb háttér-történetet és kidolgozottságot kapta a játékban.

Sajnos azonban a hangulat 2021-ben már nekem nem elég. A küldetések – legyenek bármennyire szórakoztatóak és pörgősek – teljesen egyhangúak. Nincs meg az a változatosság és izgalmi faktor, ami a Modern Warfare és a Black Ops szériákat jellemezte. Nincsenek meg azok a fordulatok, ahol percekig csak pislogtam, hogy akkor most mi is történt. Valójávan a Vanguard öt órájában nem történik más, mint hogy fegyverrel a kézben, megállás nélkül rohanunk egyik pontról a másikba, gondolkodás nélkül aprítva bárkit, aki szembejön velünk. Arról nem is beszélve, hogy ellátogatunk az egyik legnagyobb tankokkal történő hadviselés színterére is és még ilyenkor sem kerülünk egy tanknak a közelébe se.

Ezt a kihagyott ziccert azonban ellensúlyozza a Call of Duty sorozatra jellemző harcrendszer magas színvonala. Az összes fegyver egyedinek és erősnek hat, a lövéseknek van súlya, a grafika és a hanghatások pedig teljesen rendben vannak. Persze a látványvilágba erősen bele lehet kötni, de stilisztikailag rengeteg okos megoldással operál a játék. Nem kell egy Red Dead Redemption 2-t várni a COD-tól, azonban a Normandiai partraszállás jelenetei, a ködben a robbanások fényhatásai által megvilágított sziluettek vagy a keleti hadszíntér dzsungelben lopakodós jelenetei mindenképpen elismerést érdemelnek.

Összességében a Call of Duty: Vanguard egy jól sikerült játék lett. Nagy potenciállal rendelkező karakterekkel operál, akikből szívesen láttam volna sokkal többet, azonban erre nem volt lehetőségem. Az egyjátékos mód egy nagyon filmszerű élményt kínál, amiben a játék csodálatosan komponált zenéje is bőven kiveszi a részét. Sajnos azonban ez a játék sem az lesz, amire évek múltán emlékezni fogunk. Egyszer mindenképp megéri végigjátszani a téma kedvelőinek, de a kampányban, csak úgy mint a többi Call of Duty esetében, nincs sokkal több. Az egyjátékos részt befejezve már csak egy kérdésem maradt: vajon mikor kapunk az érát egyedien feldolgozó produktumot?