A Calico egy életszimulációs játék, ahol a karakterünket a saját kedvünkre formálhatjuk, ruhákat, frizurákat vásárolhatunk neki, és belenézhetünk az újonnan megismert aprócska város mindennapjaiba. A történet szerint főhősünk a nagynénjétől örökölte meg a városka híres cicakávézóját (persze nem kell rosszra gondolni, a nagynéni csak úgy döntött, hogy inkább a világ körül utazgatna, és nem ér rá a városiban esedékes teendőire), és azt kell vezetnie. A kávézót be kell rendezni, recepteket tanulni, különböző süteményeket sütni a vendégeknek, és persze az állatokkal foglalkozni. Bár a játék címe, és a képanyagok is azt sugallják, hogy itt csak cicákról lesz szó, ez közel sem igaz. A városban, és a körülötte lévő erdőben bolyongó mindenféle állatot a (játék elején megismert) különleges képességeink segítségével rá lehet venni arra, hogy engedjék azt, hogy megsimogassuk őket, kövessenek minket, vagy akár menjenek el a kávézónkba és onnantól kezdve lakjanak nálunk. Ezen kívül varázslattal az állatok méretét is változtathatjuk, így a fejünk tetején ülhetnek vagy lovagolhatunk rajtuk. A játékkal töltött pár órám alatt én nem  szorítkoztam feltétlenül a cicákra – abból csak kettőt szereztem – hanem több varjút, kutyát és vöröspandát is beköltöztettem a kávézómba, és a közvetlenül felette, az emeleten lévő lakásomba.

A játék tipikusan az úgynevezett „cozy game” kategóriába esik. A karakterek az Animal Crossingból már jól megismert hangokon kommunikálnak egymással, mindvégig kellemes zenék szólnak a háttérben, és semmi más dolgunk nincs, mint különböző ruhákat, bútorokat begyűjteni, és persze újabb állatokat találni. A játék elején a városka lakói adnak pár küldetést és fejtörőt, amiket meg kell oldanunk – többek  között elveszett állatokat kell megtalálnunk, és hazavinni őket a gazdájukhoz. Ezek viszont nem tesznek ki többet 3-4 órányi játéknál.

A küldetések teljesítése után nem marad más teendőnk, mint a kávézót és a karakterünket szépíteni, új bútorokat, ruhákat, kiegészítőket vásárolni, és persze új recepteket szerezni és tanulni, amiért egyre több és több vendég tér be hozzánk.

A játék grafikája egyszerű, de tökéletesen megfelel ennek a stílusnak. Nyugalmat árasztó pasztellszínek dominálnak, ami tökéletes összhangban van a zenével. Ha valaki szereti a nyugodt, életszimulációs játékokat (és az állatokat!), mindenképpen nézzen rá a Calicóra. Pár órányi kikapcsolódásra mindenképpen tökéletes.

Legfrissebb bejegyzések

La Quimera – Betekintő

A La Quimera egy látványos FPS Shooter ami a Crysis játékok nyomdokaiba szeretne lépni, azonban…

2025-05-03

Chains of Freedom – játékteszt

A Chains of Freedom-ot kapjuk, ha az XCOM-ot áthelyezzük Kelet Európába, és az űrlényeket body-horror…

2025-05-03

Inhuman Resources: A Literary Machination – Betekintő

Te mit tennél meg a munkahelyed megtartásáért?

2025-05-02

Phantom Brave: The Lost Hero – Játékteszt

A Phantom Brave: The Lost Hero a 2004-es Phantom Brave folytatása, és bár a sorozat…

2025-05-02