Alan Moore neve ismerősen csenghet azoknak, akik egy kicsit is járatosak a képregényekben, de legtöbben biztos vagyok benne, hogy a Watchment, vagy a V mint Vérbosszút mondanátok tőle, talán még a Mocsárlény lehet a harmadik. De milyen is volt, amikor alkotótársával, Alan Davisszel még csak szárnyaikat bontogatták? A Britannia Kapitányból valamennyire választ kaptunk erre.
Egy kicsi történelemmel érdemes kezdeni. Amerikában a képregények már jó ideje befutottak, és a Marvel úgy gondolta, hogy ideje meghódítani Európát is, és persze, hogy a legjobb hely erre Britannia lenne, így evidens volt, hogy kapnak egy saját szuperhőst. A két Alan nem kis feladat elé lett állítva, de hogy ez még nehezebb legyen, nem saját füzetet kaptak, hanem már akkor futó számokban hat oldalban kellet elmesélniük valamit. Ennek megvan az az előnye, hogy jelentős szabadságot kaptak, így a Moore-t foglakoztató kérdések már megjelentek itt is. Kik is irányítanak valójában? Az egyes hatalmakat kik felügyelik? Ehhez hozzájön Davis fantasztikus rajzstílusa, amelyek mind a mai napig szemet gyönyörködtetők. A hátrányok is megjelennek, amik leginkább a karakterekben érhetők nyomon, mert nehéz lett volna elmélyíteni őket, helyette inkább a környezet kap nagy hangsúlyt, ez az, ami berántja az olvasót.
A Fumax kiadványában ezek a kis szösszenetek vannak összeszedve, amik egy nagy egészet alkotnak, igaz kb. a feléig a történet itt-ott megbicsaklik, de a felétől egy olyan sodrást kapunk, hogy egyszerűen nem akarjuk letenni a kötetet.
A történetet is ismerjük meg azért nagy vonalakban:
„A titokzatos, nagyhatalmú Merlin átküldi Brian Braddockot, azaz Britannia Kapitányt egy párhuzamos, a teljes pusztulás szélén álló valóságba, ám Braddocknak az alternatív Föld megmentésére irányuló erőfeszítései kudarcba fulladnak. Amikor az ott zajló végzetes események a saját világunkban is elkezdenek megismétlődni, Britannia Kapitány elkerülhetetlen sorsával kénytelen farkasszemet nézni.
Miközben az elpusztult párhuzamos univerzumból egy gyilkos, legyőzhetetlennek tűnő szörnyeteg közeledik, a Földön a pusztítás erői egy tébolyult, szinte isteni hatalmú lény alakjában a valóság egészét fenyegetik. A háttérben apokaliptikus sakkjátszma folyik, tétje pedig élet vagy halál, pusztulás vagy megmaradás. Ám még a Sakkjátékos sem készült fel minden eshetőségre…”
A Britannia Kapitány egy igazán egyedi képregény, ami Alan Moore-rajongóknak kötelező, de olyanoknak is erősen ajánlott, akik szeretik az olyan műveket, amelyek érdekesebb és merészebb kérdéseket feszegetnek.
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!
A Knights Within egy ígéretes roguelite játék, mely remek játékokból merít ötleteket, és azokat jól…