Tisztán emlékszem arra a pillanatra, amikor a húszas éveim elején két barátommal karöltve kitanultuk az Apex Legends című alkotás csínját – bínját. Mostanra már a számítógépemen tömegoszlató fegyverként funkcionálok, még akkor is, ha a kedvenc és egyben legtöbbször általam használt karakter – aki LifeLine néven fut – segítségnyújtásra szakosodott, én azonban nem igen tudok megállni egy helyben, így ugrok, csúszok és adrenalin bomba lévén tartom a ravaszon az ujjam, ha szembenézek ellenfeleimmel.