Újra visszatért a legendás duó, hogy annak az 1995-ös filmnek hozzák el a várva-várt harmadik felvonását, ami elindította Will Smith karrierjét és ráadásnak Michael Bay személyét is bemutatta a filmes közönségnek. Az első rész átütő siker lett, amit nyolc évvel később követett a sokak által utalt második rész. (Amit személy szerint nem értek, mert nekem az egyik kedvenc filmem lett a Bad Boys 2 és a mai napig is bármikor végig tudom röhögni a majd két és fél órás produktumot.) Így számomra a majd 17 évvel később érkező harmadik részt hatalmas várakozás övezte.
Ezt a magas lécet a film felemás sikerrel, de végül nagy nehezen megkocogtatta alulról. Valamiért úgy érzem, hogy Hollywood lassan eljut arra a szintre a folytatások terén, hogy a kreativitás legkisebb szintjét mutatva úgy készit folytatásokat, hogy a nosztalgikus emlékeket ezerre járatva, a kedvelt, imádott hősöket csak úgy elteszik láb alól. Mert ez a dráma most 2020-ban. Amitől mellesleg csömöröm van már, hogy semmi eredeti ötlet nem érkezik. Sajnos ezt a Bad Boys 3 sem tudja levetkőzni: itt is hullanak a golyók (na meg a fejek) és többször hagy inkább idegesítően keserű szájízt, mint megható pillanatokkal maga után. Ha ehhez hozzáteszem még, hogy ebből adódóan aztán olyan balek következmények és logikai bukfencek jönnek, amitől az ember hátán fel áll a szőr, akkor bizony a kritikusabb közönség joggal fog ódzkodni a jegyvételtől.
Pedig az határozottan hiba lenne. Mert bár a story hagy maga után némi kívánnivalót, a hangulat, a Smith és Lawrence közötti kémia és az ütős egysorok elviszik hátukon a filmet. Na meg persze a Bay iskola példáját követő rendezés, ami bár mérsékeltebb robbanásokat eredményez, azért a közismert lassításokból és lángcsóvákból nem szenved hiányt. A színészek már bőven tapossák az ötvenet, viszont míg Smith rendkívül jó formában van (kérem a titkát) Lawrence már bőven a nyugdíjas éveit taposgatja. És pontosan ez a helyzet a filmben is.
A gyertyát két végén égető Mike továbbra is ezer százalékon pörög, nem hiányzik az izompóló és a fegyverek sem, a Porshe pedig úgy dorombol a keze alatt, mintha egyek lennének. Ezzel szemben a békés családi életről álmodozó Marcus szeretne nyugdíjba menni, neki lassan fontosabbak a szappanoperák és a család. Azonban egy merénylő a nyílt utcán lelövi Mike-t, aki egy hajszál híján éli túl az egész incidenst. Így pár hónap elteltével akcióra készen, egy új csapattal, a nyugdíjazott Marcust is kirángatva kényelmes otthonából, neki lendülnek a dolgoknak, még egyszer, utoljára.
Az új alakulat, a fiatalokból álló AMMO remek ellentéte és számos poén kiindulópontja lehetett volna, ha a srácoknak adnak egy kis teret kibontakozni, így azonban csak egy kicsit megmosolyogtató biobábu szerepében tudnak tetszelegni, míg Mike a bosszúhadjáratával van elfoglalva. Persze nem is rajtuk van a hangsúly, hanem a két főszereplőn és az öregségükből adódó poénokon. Legalábbis lenne, ha Smith nem ugyanolyan elánnal rohangálna 3 golyó után, mint egy 25 éves, ereje teljében lévő fiatal. Így leginkább Marcus kárára mennek a poénok, illetve a fiatalsággal zajlik a szájkarate. De sajnos a film nagyon sokszor olyan ritmustalan, hogy azt nézni is fáj. Néhány poénos szituáció után egy hirtelen drámai rész, a távolba merengő Smith-el, majd megint pár vicc, majd megint drámázunk egy sort, teljesen random, hogy aztán a film végére már a legdrámaibb jelenet is egy viccel legyen elütve. Sajnos nagyon sokszor nem jöttek jól össze a poénok és nem is a minőséggel, hanem az időzítéssel volt a legfőbb probléma.
De minden hibája ellenére a Bad Boys 3 még mindig egy piszkosul szórakoztató film, amit bármelyik unalmasabb este simán meg lehet nézni, hogy kikapcsolódjunk pár órára. Amit talán még említhetnék, az a magyar fordítás minősége, amitől a falat kapartam. Ugyanis van az a bizonyos szöveg, a két srác mottója, az az egy sor, ami meghatározza az összes filmet. Ami a bevezetőnk is. Amit sikerült úgy lefordítani, hogy kínomban a hajam téptem. Legközelebb, ha valaki folytatást fordít, nézze meg az előzményt, hogy tudja, mit csinál. Mert ez így nagyon ciki.
„Együtt hajtunk, együtt halunk, rosszfiúk egy életre.”
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!
A Knights Within egy ígéretes roguelite játék, mely remek játékokból merít ötleteket, és azokat jól…
Az Oxide games műhelyéből érkezett egy 4X játék, ahol a győzelemnek nem feltétele az, hogy…
Az ATLUS 35 évnyi tapasztalattal, a Persona és Shin Megami Tensei sorozatokból merítve és rengeteg…