Atelier Marie Remake: The Alchemist of Salburg játékteszt

Az Atelier Marie: The Alchemist of Salburg eredetileg 1996-ban jelent meg, az Atelier széria első játékaként. A Koei Tecmo remake-je pedig egy valódi szerelmeslevél az eredetihez, az eredeti lelkületét és hangulatát teljes mértékben megőrizve csak ott változtatott a játékon, ahol mai szemmel nézve nem állná meg a helyét. Egyébként a játék deluxe kiadásához megkapjuk az eredeti verziót is, így a széria azon rajongói, akik nem a kezdetektől követik az Atelier játékokat, betekintést nyerhetnek a kezdetekbe.

A játék kezdetén a karakterünk, Marlone (Marie) a mágia elit akadémia legrosszabban teljesítő diákja, mellyel egyik professzora szembesíti (főhősnőnk ezen rendkívül jól szórakozik), és egy 5 éves határidőt ad neki, hogy egy kiemelkedő alkotást elkészítve teljesnek tekinthessük tanulmányainkat. Ez a játék során egy 8-as ritkasági szintű tárgy elkészítését fogja jelenteni. A játék ezután szabad kezet enged nekünk, professzorunk azonban, hogy nyomon kövesse előrehaladásunk részfeladatokat ad számunkra az évek során. Ezen feladatok nagyrész olyan dolgok lesznek, amelyeket az előrehaladásunk alatt alapból elvégeznénk, így tapasztaltabb játékosoknak lehet fel se fognak tűnni ezek a feladatok, mivel, ha határidő előtt elvégezzük őket el is tűnnek az UI-ról, a kezdő és tapasztalatlanabb játékosok számára viszont egyfajta szamárvezetőként szolgálhatnak, ha a játék sok rendszere összezavarná őket. A játék modernizációjának egyik jele egy „Unlimited” mód megjelenése, mely teljes mértékben eltávolítja a határidőket a játékból, azonban megakadályozza egyes események végbemenetelét.

Az Atelier játékok főszereplői nem hősök és nem kiválasztottak, hanem alkimisták, akiknek az alkotás a hivatásuk, és a legelső főhőshöz mérten ez Marie-ra is vonatkozik, ezen okból a játék elsősorban az alkotásról, és az új receptek felfedezéséről szól. Fő pénzforrásunk a helyi fogadóban felvehető küldetések lesznek melyek során kért anyagok határidőre történő leszállítása lesz a fő feladatunk. Mivel Marie nem egy nagy harcos, így szükségünk lesz segítségre, melyet felbérelhető kalandorok és akadémiai tanulótársaink biztosítanak majd. Míg tanulótársaink ingyenesen nyújtanak számunkra segítséget azonban Marie-hoz hasonlóan nem harcedzettek, velük szemben a kalandorokat busásan meg kell fizetnünk szolgálatukért, azonban az diákokkal szemben játszi könnyedséggel haladnak át az eléjük kerülő ellenfeleken. A kalandunk elején a legtöbbjük szóba sem fog állni velünk, tekintve, hogy a szemükben egy vagyunk a sok diák közül, a játék során azonban egyre több kalandor lesz hajlandó csatlakozni hozzánk, és minél közelebbi barátságot kötünk velük, annál olcsóbban fognak csatlakozni utazásainkhoz.

A harcostársak mellett a nyersanyaggyűjtéshez és a szintézishez is fogadhatunk fel segítőket, erdei tündérek formájában, akik szintén fizetség ellenében ajánlják fel szolgálataikat, azonban a kalandorok kirándulások utáni fizetségével ellentétben ők havi bért kérnek el, melyet minden hónap elején kell nekik megfizetnünk. A játék későbbi részeiben hatalmas segítségünkre lesz azzal, hogy az egy alapanyagú reagensek előállítása passzívan lehetséges amíg mi más, fontosabb teendőkkel tudunk foglalkozni. A tündérek ezen felül üzemeltetnek egy boltot, mely bizonyos időközönként érhető el, mikoris az éjszaka folyamán meglátogat minket az árus és limitált készletéből vásárolhatunk.

A receptjeinket az akadémián keresztül szerezhetjük be, kezdetben megvásárolva őket, majd a Professzorunk által engedélyezett könyvtárhozzáféréssel kutathatjuk ki, immár díjmentesen. A megtanult receptekhez tartozó nyersanyagigényeinket pedig a már említett tündérek segítségével, illetve személyes expedíciókkal elégíthetjük ki. A játékban számos különböző terület található meg, egyre nehezebb ellenfelekkel és nagyobb távolságra a várostól. Utóbbi azért fontos, mert hónapokat el tudunk tölteni, ha egy-egy messzebb található helyre magunk megyünk ki, nem pedig tündéreket küldünk magunk helyett. A játék harcrendszere végtelenül egyszerű körökre osztott harcból áll, a karaktereink számra 4 akció érhető el: Támadás, Védekezés, Tárgy felhasználás és egy karakterspecifikus Speciális képesség. A harcmező egy 3×3-as mátrixból áll, tehát a maximum 3 karakterünkkel szemben maximálisan 9 darab ellenfél állhat szemben. Ez alól kivételek a főellenfelek, melyek egyedül néznek szembe csapatunkkal. A harc nehézsége főleg attól függ, milyen karakterek tartanak velünk, a legerősebb kalandorokkal még a legnagyobb ellenfelek sem érződnek nagy kihívásnak, egy gyengébb csapattal pedig még a leggyengébb szörnyek is megszorongathatnak minket.

A játék zenéje egy az egyben az eredeti számok felújított verziójából áll, mely nosztalgikus élményt nyújt, azonban a korhoz mérten rövid idő után ismétlődik, így hosszú időt egyhelyben töltve monotonná válhat. Ez ritkán fordul elő, tekintettel arra, hogy a játék gazdagon meg van szórva hangeffektekkel, így az egyetlen hely, ahol ez komolyabban észrevehető, az a saját boltunk, ha épp nem végzünk semmilyen tevékenységet benne.

Grafikailag nem egy forradalmi remake-el van dolgunk, azonban egy rendkívül igényes felújítással. Az anime stílusú avatárok az eredetiekkel összehasonlítva mutatják meg valójában mennyire gyönyörű is a felújított játék. Főleg a chibi-stílusú karaktermodelleket fogjuk látni játék közben, melyek – bár nem a legszéleskörűbben kedvelt stílusok közé tartozik – meglepően részletesek és magával ragadóak, egy nagyon kellemes stílust adva a remake-nek.