ARMS Global Punch – Élménybeszámoló

Kivételesen a látvánnyal kezdenék, mert az egyszerűen fantasztikus, mindegyik karakter nagyon részletesen ki van dolgozva, saját stílusuk van. Ez a pályákról is elmondható, nagyon aprólékosan vannak kidolgozva, mindenhol van valami kis extra, ami miatt más lesz ott a harc. Pl.: a ring szélén trambulinok vannak, oszlopok vannak elhelyezve (ezek összetörhetők), lépcsőn kell harcolni stb. Minden játékmódnak megvan a maga különleges hangulata, ezen a téren az ARMS csillagos ötösre vizsgázik.

Most jöhet az irányítás, ami nagyon könnyen elsajátítható, de hogy igazán profik legyünk, nagyon sokat kell gyakorolni. Alapvetően a két Joy-Cont kell használnunk, ez jelképezi a karjunkat (igen, tudom, ez meglepett mindenkit), és innentől mintha bokszolnánk, minden karlendítésre reagál a játék, nagyon jól leköveti a mozgást, volt, hogy kíváncsiságból csak forgattam a csuklóm, és azt is képes volt kezelni. Három ütési formánk van, ha csak az alapokat nézzük. Az egyenes ütés, ilyenkor felváltva előrelendítjük a karunkat, ha horogba ütünk, akkor kanyarodnak a kezeink, így zavarhatjuk meg ellenfeleinket, és ha mind a két karunkat egyszerre előrelendítjük, jön az elkapás (amivel nem kevés gondom akadt). Ha a Joy-Conokat szembefordítjuk, akkor védekezünk, felül a jobb gombbal ugrunk, a ballal kitérünk, ha feltölt a Charge, akkor speciális támadást kivitelezhetünk, és ezzel meccseket is fordíthatunk.

Azzal titkot nem árulok el, hogy kétféle ARMS-játékos lesz majd, az egyik, aki hatalmas beleéléssel, mintha valójában bokszolna, ugrálni fog egy helyben, és valódi ütésmozdulatokat kivitelez (ide tartozom én is, izomlázam is lett, de nagyon jó élmény így játszani). A másik meg, aki már használt Wii-t, és rájött, hogy itt is elég csak csuklóból játszani, és ugyanúgy reagál mindenre a karakter, nem kell hatalmasakat lendíteni.

Szerintem eddig érezhető, hogy mennyire magával ragadott a játék, de a fentebbiekből azért leszűrhető, hogy néhol kicsit keserű szájízt hagyott maga után. Most jöhet az ARMS árnyoldala. Elsőre maga a Global Punch egyik hibája, hogy nem volt kellő gyakorlási lehetőség: berak egy online lobbyba, és onnantól találd ki, hogy melyik játékmód micsoda, az irányítást is itt kell igazán gyakorolnod, mert a training, amit kapunk az elején, nagyon kevés. Nekem egy offline gyakorlás nagyon hiányzott. A játékmódoknál tudom, hogy volt súgómenü leírással, de sokkal jobb lett volna, ha saját magam gyakorolhatom őket.

A másik problémámat a játékosok jelentik. Említettem, hogy az elkapással vannak gondjaim. Nagyon kis erőfeszítésbe kerül kivitelezni, cserébe viszont piszok sokat sebez, nagyon sokan csak ezt voltak hajlandóak használni. Volt, hogy felkeltem a földről, meg se bírtam mozdulni, de már jött az újabb elkapás: ez nagyon rombolja a játékélményt.

Viszont ha kifogunk egy olyan ellenfelet, aki ezt mellőzi, és tényleg stratégiát épít fel, ütéseket próbál bevinni, és így egy igazi bokszmeccs alakul ki, akkor olyan élményt kapunk, amilyet más játéknál nem. Egyszerűen csak élménybombának tudom ezt nevezni, és ha ki is kaptam, mosolyogtam, és megjegyeztem, hogy ez igen! Végre egy jó meccsben vettem részt.

Az ARMS egy kétarcú játék lesz. Nagyon remélem, hogy inkább abba az irányba fog elmenni, ahol az emberek ki akarják majd használni a benne rejlő lehetőségeket, és igazi parázs harcok fognak kialakulni, ahol még a vesztes is mosolyoghat az összecsapás végén. Apróságokkal vannak gondok, amiket nagyon remélem, hogy kijavítanak. Ezt a játékot minden Switch-felhasználónak csak ajánlani tudom. Ha pedig nincs ilyen konzolunk, valamilyen módon érdemes kipróbálni, mert olyan élményt ad, amit nem sok mostani játék tud nyújtani.