Hunted: The Demon’s Forge – Játékteszt
13 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
Az inXile Entertainment dark fantasy kooperatív akciójátéka olyan, mintha a Gears of Wart keresztezték volna a Gyűrűk Urával. Kipróbáltuk a Hunted: The Demon’s Forge-ot.
Manapság a fantasy témájú akció-szerepjátékokkal lassan Dunát lehetne rekeszteni, az inXile Entertainment dark fantasy próbálkozása azonban egy színes stíluskavalkád, melyben napjaink legnépszerűbb játékelemei egytől egyik képviseltetik magukat. A Hunted: The Demon's Forge-ban találunk egy kis fedezékrendszeres Gears of War utánérzést, egy csipetnyi Gyűrűk Urát, mindezt vegyítve és megtámogatva a szerepjátékos elemekkel, a közelharci összecsapásokkal, és a hack'n'slash darálásokkal. Amitől mégis érdekes a Brian Fargo nevével fémjelzett produkció, az a kifejezetten kooperatív akciózásra kihegyezett történetvezetés.
A játék története a jól ismert sablonokra épít, ennek megfelelően túl komoly mondandót és csavart nem képes felmutatni. Főhőseink E'lara, a csinos íjászlány, és Caddoc, a közelharci fegyverek kiváló forgatója, akikkel a teljesen feje tetejére állt világot kell megmentenünk a pusztulástól. A cél nemes, de karaktereink motivációjára és előtörténeteikre egyetlen játékperc alatt se kapunk utalást, ami a beleélést és az azonosulást némileg megnehezíti.
A Hunted legnagyobb erénye azonban a játékmenetben, a pályatervezésben, feladványokban és a változatos harcokban rejlik. Ezek együttese ugyanis a játék végéig a kooperatív szekciónak lettek alárendelve, s bár neki vághatunk a kalandnak egyedül, az inXile Entertainment próbálkozása azonnal rengeteget veszít élvezeti faktorából. A két karakter képességei és varázslatai egytől egyig úgy lettek kitalálva, hogy azok együttes kombinálásával egy élvezetes harcrendszer képe elevenedjen meg előttünk. E'lara és Caddoc is két-két fegyvert hordhat magánál, így mindkét karakter képes közeli illetve távoli támadásokra, ezek hatékonyságát azonban alapvetően meghatározza az adott hős fő erőssége. A fegyverek mellett varázslatokkal is operálhatunk, melyeket a játék során a meghalt ellenfelek által feldobott kék elixir segítségével tudjuk utántölteni. A szerepjátékos vonal egy minimalista fejlődési-fában teljesedik ki, amit akár játék közben, a megfelelő portálokon keresztül is elérhetünk.
A játékmenet viszonylag hamar kifullad, a készítők ugyanis a harcok mellett csak kis adagban adagolják a fejtörőket, rejtett dungeonök felfedezésének lehetőségét, a különböző kristályok, kiegészítők, fegyverek felkutatását. Pedig a változatosság igazán jót tett volna a Huntednak, és a végső pontszámnak is. Az önismétlő akciózás ugyanis meglehetősen széles skálán mozgó képességek ellenére hamar unalomba fullad, és hiába érezni a pályatervezésen, hogy az együttműködésre igyekszik ösztökélni a csapattagokat, az élményen ez nem sokat képes lendíteni.
Technológiai oldalról is felemás, amit a Hunted képes felmutatni. A játék osztott képernyős megoldása a Resident Evil ötödik részét idézi, azonban itt nincs eltolva a két kép, hanem egymás alatt helyezték el őket a fejlesztők. Ennek egyetlen problémája az, hogy az oldalsávra pakolt információk kisebb méretű kijelzőkön nagyon nehezen láthatóak. Technikai csapás a játék látványvilága is, amiért ugyan az Unreal Engine 3 a felelős, a készítők valamiért nem tudták kipréselni belőle a maximumot. Kopottas, fakó a játék univerzuma, elnagyoltak a tereptárgyak, és az animációk is a régi időket idézik. Ennek ellenére a játéknak vannak kiugró helyszínei, melyek elképesztő hangulattal és látványorgiával bírnak, így különösen nehéz megérteni azt a kettősséget, ami a Hunted grafikai megvalósítását jellemzi.
A Hunted: The Demon's Forge ékes példája annak, hogyan kell jó elképzeléseket rosszul kivitelezni. A fejlesztők ugyanis az ambiciózus tervek mellett megfeledkeztek az alapvető elemekről. Stílusán belül is több sebből vérzik a koncepció, a kivitelezés több helyen kopottas, sok helyen kiforratlan, a prezentáció pedig nem mindig üti meg a mai generáció szintjét. Mindezek ellenére az inXile Entertainment zsánerkavalkádja egy dicséretes próbálkozás, melyben megvan a potenciál, de ahhoz, hogy kiemelkedjen a középszerből a Hunted, bőven csiszolni kell még.
Értékelés: 6/10
