Oldal kiválasztása

Dungeon Defenders – Játékteszt

Dungeon Defenders – Játékteszt
13 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Tavaly októberben mutatkozott be a fantasy világba helyezett Dungeon Defenders, mely a napjainkban még mindig komoly népszerűségnek örvendő tower defense zsánert fűszerezte egy kis szerepjáték beütéssel.

Az előző esztendő őszi időszaka meglepően mozgalmasnak bizonyult a toronyvédős játékok kedvelői számára, hiszen az Orcs Must Die! premierjét követően szinte azonnal érkezett a Trendy Entertainment gondozásában készült utánpótlás, mégpedig a Dungeon Defenders személyében. A fantasy körítésbe ágyazott, csodálatos, évtizedek óta békében élő Etheria világában játszódó játék azonban egy okosan átgondolt hibrid, így a Robot Entertainment első próbálkozásával szemben nem egy teljesen lecsupaszított, kifejezetten az akcióra felhúzott tower defense cím. A Dungeon Defenders-ben ugyanis hangsúlyos szerep jut a szerepjátékos elemeknek, a manák (helyi valuta) gyűjtögetésnek, az egyszerűsített kereskedelemnek, és a csapatmunkának, a különböző szinteken védendő Ethernia kristályt ugyanis egymagunk aligha fogjuk tudni megvédeni.

 

A játékban négy különböző karakterosztály közül választhatunk, s az offline, osztott képernyős, illetve az online kooperatív opciónak köszönhetően jól átgondolt, egyedi képességekkel és erősségekkel felvértezett hősöket kapunk. A Huntress egy csinos íjászlány, aki leginkább a  távoli célpontok kiiktatásában lehet hasznunkra hasznos, s ugyan képes csapdákat elhelyezni, azok viszonylagos erejét sajnos ellensúlyozza a gyors amortizáció. Az Apprentice a helyi varázsló megfelelője, aki a távolsági célpontok mellett közelharcban is jeleskedik, így a különböző távoli varázslatok mellett, hátralökő energiahullámokat is be tud vetni. A Squire a klasszikus tankot formálja mely, aki karddal és páncélba bújva ellentmondást nem tűrve tör magának utat, míg a Monk a klasszikus támogató karaktert testesíti meg. Személyében köszönthetjük a gyógyítót, de a csatákban is magabiztosan helyt áll.

 

A Dungeon Defenders játékmenete három különböző fázisból áll össze. Az első fázisban az építkezésen, és a szinteken elhelyezett ládák feltúrásán lesz a hangsúly, amit követ az első nagyobb kobold -és orkhullám, majd jobb esetben egy túlerővel ránk zúduló horda következik, élén egy főgonosszal. Ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjuk venni a versenyt az ellenséggel szemben, minden egyes hősünk tapasztalati pontokat gyűjtögethet, amiket később a képességek fejlesztésére, esetleg az épületek tulajdonságainak fejlesztéseire fordíthatunk. Emellett lehetőségünk van a már említett, újratermelődő ládákból, és az ellenfelekből kipottyanó manákat is összeharácsolnunk, amiket az építkezéseknél fogunk majd felhasználni, illetve az orkok és koboldok elejtett tárgyait is felvehetjük, amiket aztán az inventory-ban tárolva akár plusz manáért cserébe el is adhatunk.

 

A fő kampányt végigjátszhatjuk Survival módban, és akár úgyis, hogy a védelmünket csakis a felhúzott tornyainkra alapozzuk, a játék szavatosságát, és igazi ízét azonban egyértelműen az online kooperatív mód adja, itt ugyanis remekül kidomborodik az egyes hősök közötti tulajdonságbeli eltérések egész sora. Emellett kapunk PvP arénát, ahol egymást lehet gyepálni, az egyes pályák teljesítése után pedig challange térképek is megnyílnak, ahol az alapszabályok teljes felrúgásával színesítik a fejlesztők a játékmenetet. Ami miatt mégse lehetünk maradéktalanul elégedettek, az az építkezés során szembetűnő fix kamerakezelés, mely olykor komoly bosszúságokat fog okozni, de ha ezen túllépünk, akkor a Dungeon Defenders-szel töltött minden percével egyre jobban felismerjük majd a játék erényeit, és egyre könnyebben merülünk el Etheria tarka-barka színvilággal operáló meseszerű világában.

 

Értékelés: 8,5/10

Translate »